európai unió

2019.04.09. 06:08

Tovább halasztanák a Brexitet

A brit EU-tagság megszűnésére (Brexit) szabott határidő további hosszabbításának kezdeményezésére kötelezte hétfő éjjel a londoni alsóház Theresa May miniszterelnököt, elkerülendő a megállapodás nélküli Brexitet.

A konzervatív párti brit kormányfő egy héttel ezelőtti televíziós beszédében maga is jelezte, hogy a Brexit további halasztására van szükség a megállapodás nélküli kilépés elkerülése végett, miután az alsóház háromszor is elutasította a Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val tavaly novemberben elért egyezményt.

Az alsóházban múlt szerdán minimális többséggel, 313:312 arányban elfogadott indítvány azonban kötelezővé is tette Maynek, hogy a Brexit halasztásának kezdeményezésével mindenképpen kerülje el a szabályozatlan kilépést az EU-ból.

A törvényjavaslat – amelyet Yvette Cooper, az ellenzéki Munkáspárt egyik befolyásos képviselője, az alsóház belügyi bizottságának elnöke terjesztett elő – az elmúlt egy hétben megjárta a felső kamarát, a Lordok Házát is, és hétfő este került vissza az alsóházba, ahol a képviselők véglegesítették.

A parlamenti döntés az uralkodói ellenjegyzéssel törvényerőre emelkedik.

Az Európai Unió szerdán soron kívüli csúcsértekezletet tart, amelyen Theresa Maynek ismertetnie kell London elképzeléseit a Brexit-folyamat további menetéről.

A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha May indokait a további halasztásra az EU-csúcs szerdán elutasítja, akkor az Egyesült Királyság pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam a múlt havi EU-csúcson egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak.

Ez május 22-ig tartott volna, abban az esetben, ha a londoni alsóház a múlt péntekig elfogadta volna a Brexit-megállapodást.

Az alsóház azonban éppen március 29-én, vagyis múlt pénteken, az eredeti kilépési határidő lejárati napján vetette el harmadszor is az egyezményt, és ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő, amely jogilag továbbra is érvényes.

Theresa May hivatalosan múlt pénteken kérte a Brexit legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett levelében. A javaslat szerint ha e határidő előtt sikerül ratifikálni a Brexit-megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.

May levele szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

A brit kormány azonban ennek ellenére hétfőn már megtette az első formális lépéseket a brit EP-választási részvétel jogi előkészítésére, arra az esetre, ha az Európai Unió a London által javasoltnál hosszabb Brexit-halasztásba lenne csak hajlandó beleegyezni, és ragaszkodna ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban is tartsák meg az európai parlamenti választásokat.

Ebben az esetben május 23-án lenne a brit EP-választás.

A múlt héten Theresa May kezdeményezésére egyeztetéseket kezdett a konzervatív párti brit kormány és a Munkáspárt a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzet feloldása végett, de hétfő estig érdemi eredményről a felek nem számoltak be.

A Downing Street hétfői éjjeli bejelentése szerint a megbeszélések kedden is folytatódnak.

A Konzervatív Párt legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti frakciócsoportjának – European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) – alelnöke hétfőn véleménynyilvánító jellegű bizalmi szavazást kezdeményezett Theresa May ellen, azzal az érvvel, hogy a Brexit halasztása miatt a kormányfő a Konzervatív Párt vezetőjeként megbukott, és tevékenysége most már a párt megsemmisülésével fenyeget.

Mark Francois érvelése szerint ha May szerdáig távozik, az Egyesült Királyság már pénteken – a megállapodás nélküli Brexit határnapján – kiléphet az Európai Unióból.

Az ERG kezdeményezésére a tory frakció decemberben már tartott egy bizalmi szavazást a kormányfő ellen, az alsóházi konzervatív pártcsoport többsége azonban akkor bizalmat szavazott Maynek.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint hivatalos, kötelező érvényű újabb bizalmi szavazást csak egy év elteltével lehet tartani a miniszterelnök ellen, de a tory frakció illetékes szakbizottságának vezetője a Francois által kezdeményezett formális, jogi kötelező erővel nem bíró bizalmi szavazás kiírását is elvetette.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában