Védett tanút hallgattak meg a Gyárfás–Portik-perben

A szakértők és a tanúk meghallgatásával folytatódott a Fenyő János megölésére való felbujtással vádolt Gyárfás Tamás és Portik Tamás pere a Fővárosi Törvényszéken. A vád 4-es számmal jelölt tanúja időközben bekerült a tanúvédelmi programba egy másik ügy kapcsán, ezért Póta Péter bíró úgy döntött, a sajtó kizárásával hallgatja meg.

A meghallgatás után Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás védője a Magyar Nemzetnek leszögezte: a zárt tárgyaláson elhangzottakból semmit nem mondhat el. Kiemelte ugyanakkor, nem érzi, hogy a 4-es számú tanú vallomása rossz irányba befolyásolta volna ügyfele pozícióját.

– Az elhangzottakban ellentétes állítások voltak, így további meghallgatásokra, szembesítésekre lesz szükség – mondta Gyárfás védője.

A vád szerint Gyárfás Tamás bujtotta fel Portik Tamást Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt megöletésére. Gyárfás és Fenyő között a Nap TV kapcsán pattant ki üzleti vita az 1990-es években, mivel Fenyő János a televízió megszerzésére törekedett, ami Gyárfás tulajdonában volt. Portik Tamás, az ismert olajos bűnöző, aki számos leszámolás és robbantás kitervelője, felbujtója, a Fenyő-gyilkosság után évekkel, 2003-ban és 2004-ben többször kezdeményezett találkozót Gyárfással, a kettejük közötti beszélgetéseket pedig titokban rögzítette.

A bíróság keddre két szakértőt is beidézett. Egyikük hangtechnikai szakértő, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének munkatársa, részletesen válaszolt a vád, a védelem és a bíróság kérdéseire a Portik–Gyárfás-találkozók hanganyaga kapcsán.

Ismert: az ügyészség szerint a Portik által készített hanganyagokból kitűnik, a bűnöző arra akarta rávenni Gyárfást, hogy mondja ki, ő rendelte meg Fenyő János megöletését. A felvételeken egyszer sem hallható, hogy Gyárfás beismerte volna ezt, a hanganyagok mégis a vád alapját képezik, ezért azok hitelessége kulcsfontosságú az ügy szempontjából.

A felvételeken több mint ötszáz helyen vannak hangmegszakadások. A szakértő hangsúlyozta: ezek a felvevőeszköz hibájából eredtek. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a hangszalagokon a nem hallható részek között nincs logikai összefüggés, nem valamilyen vezérelv mentén töröltek a szövegekből, ami szinten arra utalhat, hogy a hanganyagok nincsenek összevágva.

A bíróság kedden meghallgatta a pszichológus szakértőt is, akinek azonban újra meg kell jelennie egy másik tárgyalási napon, mivel egy kommunikációs hiba miatt nem tudott felkészülni elég alaposan a hanganyagra vonatkozó kérdésekre. A szakértő azonban tett néhány megállapítást.

A pszichológus szakértő elmondta: a beszélő felek kölcsönösen gyanakodtak egymásra, és mindketten manipulálni próbálták a másikat.

Ebből is adódhat, hogy a felek egyfajta titkos nyelvet használtak: olyan szóképekben beszéltek, amelyeknek nyilvánvalóan más a jelentésük, mint a szó szerinti. A nyelvészeti szakértők szerint tipikusan ilyen, amikor kidurrant kerekekről, kerékcseréről beszéltek a felek – ami a szakvélemény szerint a Fenyő-gyilkosságra való utalás volt, bár ezt mind Gyárfás, mind Portik vitatta.

Gyárfás Tamás a szakértő szerint „dörzsölt”, kontroll alatt tartotta érzelmeit, válaszai jól átgondoltak voltak, és valószínűleg sejtette, hogy felveszik a beszélgetést. A szakértő felvetette, hogy a kíváncsiság is hajthatta Gyárfást: arra akart rájönni, hogy mit akar tőle Portik, ezért sem zárta le gyorsan ezeket a beszélgetéseket egyértelmű tagadással.

A bíró azon kérdésére, hogy Portik miért ismerte el a felbujtást a felvételeken, ha esetleg mégsem ő volt az elkövető, a szakértő azt válaszolta, hogy Portik akár a saját érdekei ellen is cselekedhet racionalizált indokkal akkor, ha úgy ítéli meg: ez egy másik ügyben előnyhöz fogja juttatni. Hozzátette: Portik Tamás rejtőzködik, nem akar magáról elárulni információkat, ami már a pszichológiai vizsgálatok alatt is nehézségeket okozott.

Borítókép: Gyárfás Tamás egy korábbi tárgyalására érkezik a Fővárosi Törvényszék épületébe 2020. február 11-én