2023.07.13. 06:45
A Nők 40-re vonatkozó jogszabályok szigorítását tervezik
Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy több következménye is lehet a nemrég született bírósági döntésnek, mely szerint egy transznemű férfi is élhet a kedvezményes nyugdíj lehetőségével.
A 26. Budapest Pride résztvevői vonulnak a Vámház körúton 2021. július 24-én
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
– A szuverén konzervatív jogalkotók több évtizede szembesülnek azzal, hogy a nemzetközi fórumokon ebben a kérdésben szinte kizárólag a szélsőliberális jogértelmezés dominál – fogalmazott a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője. Mint ismert, Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta, a kormánypártok a Nők 40 szabályainak a szigorítását tervezik, miután a Veszprémi Törvényszék döntése szerint egy transznemű, nőként újraanyakönyvezett férfi is élhet a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével.
Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2002-ben kimondta: a transznemű embereknek joguk van nemüket a születési anyakönyvi kivonatukban megváltoztatni, majd a strasbourgi bíróság azt is előírta, hogy az elismerés nem tehető függővé műtéti beavatkozások elvégzésétől, és az eljárásnak gyorsnak, átláthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie.
A szakértő szót ejtett arról is, hogy az Európai Unió Bírósága pedig 2006-ban egy brit transznemű nő ügyében mondta ki, hogy a transzneműekre az „új nemük” szerinti nyugdíjkorhatár érvényes.
– Utóbbi testület úgy érvelt, hogy az új nemi szerepében tartósan élő transzszexuális személytől nem tagadható meg az ellátás, mivel az összeegyeztethetetlen az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EK-szerződés) 141. cikkében foglalt követelményekkel, miszerint: „minden tagállam biztosítja a férfi és női munkavállalók egyenlő vagy azonos értékű munkáért egyenlő díjazásának elvét” – ismertette ifj. Lomnici Zoltán.
– A 2010 decemberében elfogadott törvény alapján az a nő, aki negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, a kötelező korhatár betöltése előtt, ugyanolyan feltételek mellett mehet nyugdíjba. A Veszprémi Törvényszék arra az érvre alapozott, hogy a kormányhivatal jogszerűtlenül hivatkozott a születési nemre, mert ilyen nincs a törvényben, ezzel azt előirányozva, hogy a Nők 40 mint jogintézmény ne érhesse el eredeti célját – értékelte a bíróság döntését az alkotmányjogász. Felhívta a figyelmet, hogy több következménye lehet a döntésnek, miután a jogalkotó dönthet úgy, hogy csak nőnek született munkavállalók vehetik igénybe a korkedvezményt, jóllehet ezt ma nyilvánvaló diszkriminációnak értelmeznék az EU intézményeiben a transzneműekkel szemben, vagyis konfliktust kellene vállalni.
Szintén elvi lehetőségként merül fel, hogy csak azokat az éveket számolják be a jogosultsági időbe, amelyek alatt nőként folytatott keresőtevékenységet, így viszont a transzneműek sem lennének kizárva a kedvezményből. Ez már nehezebben értelmezhető diszkriminatív jogalkotói lépésként
– tette hozzá. A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Módosul a jogszabály
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását kezdeményezi Semjén Zsolt (KDNP) és Gulyás Gergely (Fidesz): a kormánypárti politikusok rögzítenék, hogy kizárólag azokat illeti meg a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjogosultság, akik 40 évig nőként dolgoztak – írja az MTI.
Az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett törvényjavaslat szerint a módosítás egyértelművé teszi azt, ami „a jogalkotó eredeti szándéka és a józan ész alapján” eddig sem volt kétséges, hogy a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjogosultság azokat illeti meg, akik 40 évig nőként dolgoztak, illetve vették igénybe azokat a társadalombiztosítási jogosultságokat, amelyeket a magyar állam gyermekvállalás esetén a nőknek biztosít.
A javaslat indoklásában kiemelték: az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy Magyarország a születési nemet tartja számon. Ezért eleve nem lehetséges semmilyen a biológiai determinációval ellentétes változás figyelembevétele, de még a magyar szabályozástól idegen, a nemváltást szinte már tetszés szerint lehetővé tévő országokban is elképzelhetetlen, hogy egy, a nők társadalomban játszott kiemelkedő szerepét elismerő jogosultság visszaélésszerűen járhasson azoknak is, akik adott esetben férfiként 39 év munkaviszony után hirtelen nőnek érzik magukat.
Kitértek arra is, hogy a módosítást a folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
Alapjogokért Központ: ellentétes az Alaptörvénnyel az a döntés, amely szerint transzneműeknek is jár a „nők 40”
A központ MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében felidézte, nemrég a Veszprémi Törvényszék úgy döntött, hogy „szűkítő” az a jogértelmezés, hogy a nők számára 40 év munka utáni kedvezményes nyugdíj igénybevételéhez a munkában töltött évek során is nőnek kell lenni.
Az Alapjogokért Központ szerint veszélyes, érthetetlen, az írott joggal és a józan ésszel is szembenálló döntést hozott a bíróság, ráadásul szembement az Alaptörvénnyel is, amely „értelemszerűen nem ismer olyan művileg kreált fogalmakat, mint a transzneműség”, mivel a születési nemet védi és kifejezetten a nők számára garantál olyan külön intézkedéseket, mint a „nők 40”.
Ezzel kapcsolatban megjegyezték azt is, hogy a pontos jogértelmezési kötelezettségeiről is megfeledkezett a bíróság, hiszen a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni, és abból kell kiindulni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös célt szolgálnak.
A jogalkotó akaratát, a jogszabály célját tudatosan figyelmen kívül hagyó döntés „intő jel arra, hogy a genderlobbi az uniós jogra hivatkozó bíróságokat is elérte”, ezért az Alapjogokért Központ támogatja Selmeczi Gabriella fideszes képviselő javaslatát, hogy pontosítani szükséges a jogszabályokon – olvasható a közleményben.
