2023.11.22. 05:59
Benyújtották a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot és az alaptörvény-módosítást
A kormányoldal kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot és az alaptörvény tizenkettedik módosítását, amely egyebek között az alkotmányos önazonosság védelme érdekében megteremti a lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, valamint Selmeczi Gabriella, Varga Judit, Kósa Lajos és Németh Zsolt fideszes képviselő (középen j-b) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. november 21-én
Forrás: MTI
Fotó: Kovács Tamás
Az Országgyűlés honlapjára kedden késő este került fel az igazságügyi miniszter által benyújtott alaptörvény-módosítás, amely rögzíti, hogy az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jegyzi a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot, amely elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató, autonóm államigazgatási szervként hozná létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
A javaslat arra hivatkozik:
Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás, és a 2022-es országgyűlési választási kampányt már külföldről közvetlenül érkező pénzekkel próbálták befolyásolni, amit igazolt az egységes baloldali ellenzék támogatásait feltáró nemzetbiztonsági vizsgálat is.
Az előterjesztés szerint a magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára a külföldi támogatás elfogadását, ám ezt 2022 tavaszán az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket.
A törvényjavaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata lesz többek között, hogy évente nemzeti szuverenitásjelentést készítsen, valamint feltérképezze és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.
A hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, első alkalommal 2024. február 1-ig.
Az előterjesztés a büntető törvénykönyvet kiegészítené a választói akarat tiltott befolyásolásának jogállásával, amely szerint az a jelölt, aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A 12. alkotmánymódosítás egyebek mellett azt is rögzíti, hogy az állam az ügyek digitális intézéséhez mindenki számára egy egyedi, tartós azonosítót biztosít. Azt is tartalmazza, hogy a kormány rendeletet alkot a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállásáról, és egyebek között rögzíti, hogy a honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet.
A szuverenitásvédelem stoptáblát mutat a külföldi befolyásszerzésnek
„Az Országgyűlésnek benyújtott szuverenitásvédelmi törvényjavaslat új fejezetet nyit a Magyarország önrendelkezéséért folytatott küzdelemben. A tét a demokrácia szempontjából is stratégiai: a magyar sorskérdésekről a választók közössége dönt-e vagy korrupt befolyásszerzéssel külföldi érdekcsoportok?” – olvasható az Alapjogokért Központ Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Kiemelték, hogy a szuverenitásvédelmi alkotmány- és törvénymódosításokkal az Országgyűlés nemcsak az ország önrendelkezését erősítheti meg a külföldi befolyásszerzési kísérletekkel szemben. Európai viszonylatban példátlanul transzparenssé válik emellett az is, hogy az egyes választásokon induló szervezetek milyen finanszírozási háttérrel rendelkeznek – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
