2024.02.14. 23:30
Orbán Balázs: Magyarország az elkövetkező időszakban az új világrend kulcsállamává válhat
A konnektivitás stratégiájával Magyarország az elkövetkező időszakban az új világrend kulcsállamává válhat, egyfajta „Keystone state” szerepet vehet fel – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója a Huszárvágás - A konnektivitás magyar stratégiája című könyvének bemutatóján szerdán Budapesten.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója beszédet mond a új könyvének, a Huszárvágás - A magyar konnektivitás stratégiája címû kötet bemutatóján Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Hunyadi Mátyás-termében 2023. december 12-én
Forrás: MTI
Fotó: Hegedüs Róbert
Orbán Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendezett eseményen elmondta, hogy a könyvében a világrend átalakulásával foglalkozik és ezt elsősorban magyar nézőpontból elemzi.
Felidézte, hogy
Magyarország meglehetősen nehéz helyzetben csatlakozott a nyugati világhoz azt követően, hogy a 20. század számos sebet ejtett rajta
Trianonnal kezdve, a kommunista rendszereken keresztül, amelyek időszakában folyamatosan lemaradtunk a fejlett országokhoz képest.
Ugyanakkor – fogalmazott a politikai igazgató – mostanra sikerült kiépíteni egy exportorientált gazdaságot, miközben a magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világon.
Magyarország mára, a többi között az adócsökkentéseknek is köszönhetően, „kikerült a közepes fejlettségű ország csapdájából” – tette hozzá.
Ismertetése szerint a könyvben úgy fogalmaz, hogy Magyarország számára sosem volt akkora az esély a felzárkózásra, mint most.
Felidézte, hogy a Szovjetunió összeomlását a nyugati világ gazdasága erősítésére használta fel, de nemcsak a gazdasági dominanciát teremtették meg, hanem az is kívánalomként fogalmazódott meg, hogy egy békésebb időszak köszöntsön a világra. Ekkor kezdődött meg az Egyesült Államok úgynevezett hegemón időszaka, ám mostanra ezt a „washingtoni konszenzust” egyre inkább kezdi felváltani egy „pekingi konszenzus”, hiszen Kína szakított a tervutasításos gazdasági rendszerrel, de nem csökkentette az állami beavatkozás mértékét, ezek a tényezők pedig rengeteget segítettek a felzárkózásban, miközben Kína a „saját irányelvei szerint kíván belépni” a világgazdaság rendszerébe.
Többek között ez is eredményezte, hogy a korábbi világrend menthetetlenül felbomlik, napjainkban éppen ezt éljük meg – hangoztatta Orbán Balázs.
A világpolitika, a világgazdaság szereplői fokozatosan ismerték fel a világrend felbomlását, amely mostanra minden hatalmi központ számára nyilvánvalóvá vált
– hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy ez a többi között a gazdasági, infrastrukturális kapcsolatok leépülésével is együtt jár.
A blokkosodás és a szembenállás Orbán Balázs szerint azt eredményezte, hogy az országokat olyan kifejezések szerint osztályozzák, mint demokrácia vagy autokrácia.
A politikai igazgató elmondta, könyvében éppen amellett érvel, hogy ez a stratégia rossz és nem szolgálja a Nyugat érdekeit, és végső soron ahhoz vezet, hogy alulmarad a világ nem nyugati részével szemben. Ez a politika fokozza a fegyveres konfliktus kockázatát – tette hozzá.
Magyarországnak nem érdeke, hogy a nagyhatalmi versengés világháborúvá váljon, ezért a háborús konfliktusokkal szemben kell megfogalmaznia álláspontját, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök is folyamatosan teszi
– emlékeztetett, kiemelve, hogy
eközben Magyarországnak talán a legutóbb a középkori királyság idején volt ilyen kiterjedt külpolitikája, mint most.
Szerinte Magyarországnak a nyugati szövetségi rendszerben meglévő kapcsolatait, pozícióját is menedzselnie kell és nem az úgynevezett kisállami testtartást kell felvennie.
Nagy kérdés, hogy kibírjuk-e az ezzel összefüggő nyomást
– mondta, hozzátéve, hogy
egy ideológiáktól mentes, realista, pragmatikus nemzeti érdek alapján kell részt vennünk a kialakuló új világrendben és ez vezethet el oda, hogy Magyarország ennek kulcsállamává válik, a gazdasági kapcsolatokat pedig nem leépíteni kell, hanem továbbiakat kell felépíteni.
A bemutatót követően az NKE szervezésében megtartott kerekasztal-beszélgetésen Orbán Balázs azt hangsúlyozta, hogy a konnektivitás csak egy komplex stratégiaként működhet, annak számos gazdasági, kulturális, oktatási dimenziója van és teljes elköteleződést igényel és akkör működőképes, ha a kormány elvégzi munkáját.
Kiemelte, hogy a Lengyelországtól egészen a Balkánig terjedő térséget, amelyhez Magyarország is tartozik, valahogy fontossá kell tenni a nagyhatalmak számára.
Van olyan narratíva, hogy a következő évtizedek Oroszország és a Nyugat konfliktusáról, háborújáról fognak szólni és ez a térség más miatt nem izgalmas a nagyhatalmak számára, mint hogy itt háború esetén helyőrségek jönnének létre, ezzel szemben kell alternatívát nyújtani és ebben Magyarországnak fontos szerepe van
– hangsúlyozta.
Mártonffy Balázs, a John Lukacs Intézet kutatási igazgatója a kompromisszumkészség és megalkuvás között húzódó határok témaköre kapcsán azt emelte ki, hogy
jelenleg az Egyesült Államok nem érti, hogy Magyarország miért nem kockázatminimalizáló, hanem haszonmaximalizáló politikát folytat a világban.
Ugyanakkor komoly hozadéka lehet annak, ha Magyarország a rizikó felvállalásával nagyot tud nyerni. A kutatási igazgató is fontosnak tartja, hogy a feltörekvő országok a közeljövő kihívásaira jó válaszokat tudjanak adni.
Tárnok Balázs, az Európa Stratégia Kutatóintézet intézetvezetője azt emelte ki, hogy
Magyarország már csak geopolitikai helyzeténél fogva is pályázhat a Nyugat és a Kelet összekötésének szerepére.
Az intézetvezető nincs meggyőződve arról, hogy Európa ma nagyhatalomnak tekinthető, de a júliusban kezdődő magyar uniós soros elnökségnek így is nagy szerepe és komoly jelentősége lesz.
Szerinte Magyarország, mint az EU tagja nem állítható úgy patikamérlegre, hogy a Nyugathoz vagy a Kelethez tartozik.
Magyarország a szerepét egy „kulcsállami testtartással” is képes elismertetni a saját szövetségi rendszerén belül – hangoztatta.
