1 órája
Szijjártó Péter: a kormánynak kötelessége elősegíteni a külhoni magyar közösségek megmaradását (videó)
A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek mind meg tudjanak maradni a szülőföldjükön – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével folytatott tárgyalásán az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének székházában Sepsiszentgyörgyön 2024. március 15-én. Mellette Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára (b) és Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet
Forrás: MTI
Fotó: Kátai Edit
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának meghallgatásán mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, ami természetes, miután a sors úgy hozta, hogy Magyarország határai mára nem esnek egybe a nemzet határaival.
És ebben a helyzetben a magyar külpolitikának az a kutya kötelessége, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a határainkon túl élő nemzeti közösségeink mind, egytől egyig meg tudjanak maradni a szülőföldjükön
– szögezte le.
Majd kiemelte, hogy ez három dolgot jelent: a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesülését, annak a biztosítását, hogy akadálytalan legyen a kapcsolattartás a külhoni közösségek és az anyaország között, illetve a határon túli magyarok folyamatos gazdasági megerősítését.
Ezért is teszünk sok-sok erőfeszítést annak érdekében, hogy a szomszédos országokkal a kapcsolataink egyre jobbak legyenek, mivel én azt látom, hogy a lakóhely szerinti országgal való kapcsolat minősége alapvetően meghatározza a magyar nemzeti közösség életkörülményeit
– tudatta.
Összességében azt tudom elmondani, hogy a szomszédos országokkal való kapcsolataink az idei évben most jobbak, mint az esztendő elején voltak
– tette hozzá.
Egyesével ez nem mondható el mindegyikről sajnos, de összességében, én azt gondolom, hogy ez egy reális helyzetértékelés
– folytatta.
Szijjártó Péter ezután arról számolt be, hogy az idei év végéig a kormány 61 303 vállalkozást támogatott annak érdekében, hogy a szomszédos államok magyarlakta területein beruházások jöjjenek létre. Ez a program 2014 óta körülbelül 222,1 milliárd forint költségvetési forrás felhasználását jelentette, aminek nyomán 431,6 milliárd forintnyi beruházás valósult és valósul meg.
Ennek kapcsán „win-win-win szituációt” emlegetett, aláhúzva, hogy ezek a beruházások Magyarország, a magyar nemzeti közösségek és az adott ország érdekeit is szolgálják.
A Vajdaság területén az esztendő végéig összességében 2014 óta 15 332 pályázatot fogunk támogatni és támogattunk (...) Kárpátalján ez a szám 34 466 lesz. Erdélyben 6084, Felvidéken 3837, a Muravidéken 671, a Drávaszögben pedig 913
– sorolta.
Majd rátért az anyaországgal való akadálymentes kapcsolattartás kérdésére, és meghatározó lépésnek nevezte a szomszédos országok csatlakozását a schengeni övezethez, illetve üdvözölte, hogy 2010 óta már harmincöt új határátkelőhelyet adtak át, közöttük több hidat is, 2026-ig pedig további tíz fog nyílni.
Kiemelte, hogy a következő években jelentős közúti és vasúti fejlesztésekre kerül sor Magyarország és Szlovákia között, valamint újabb határátkelő épül a magyarországi Nagyhódos és az ukrajnai Nagypalád között is.
Tájékoztatása szerint Romániával nyáron aláírásra került a megállapodás a Kübekháza és Óbéba közötti határátkelőhely létrehozásáról, valamint a Szeged és Temesvár közötti vasútvonal tervezéséről is. Arra a –teljesen faramuci helyzetre” is kitért, hogy van tíz olyan határátkelő is a két ország között, amelyek addig csak szombatonként lehetnek nyitva, amíg Románia nem lesz tagja a schengeni zónának, amit a magyar kormány ezért is erősen támogat.
A miniszter rámutatott, hogy a Magyarország és Szerbia közötti határszakaszon a legfontosabb feladat a mai méltatlan állapotok megszüntetése, ezért a cél Európa legnagyobb és legmodernebb átkelőjének megépítése.
Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a szomszédos országok közül a legtöbb jogot, a legtisztességesebb eljárást és hozzáállást a vajdasági magyarság kapja a szerb kormánytól.
Ezt követően úgy folytatta, hogy Horvátországgal két új útkapcsolat létrehozásáról állapodtak meg, az egyik Sároknál, a másik Zákánynál lesz, s reményét fejezte ki, hogy ezek mielőbb meg fognak valósulni.
Kifejtette, hogy miután a szlovén kormány is úgy döntött, elindulhatnak az első közös programok a magyar–szlovén határon átnyúló fejlesztési alap keretében, amelynek felállításáról már két és fél éve született megegyezés.
Végül érintette a határon túli magyarok számára elérhető széles körű ösztöndíjprogramokat is, továbbá aláhúzta, hogy a külföldi magyar emlékek megőrzésére, kulturális programokra az elmúlt években több százmillió forintnyi támogatást biztosított a kormány.
A kormány minden szükséges lépést megtesz a szlovák államnyelvhasználati törvény ügyében
A kormány az eddigiekben minden szükséges lépést megtett a szlovák államnyelvhasználati törvény ügyében, és ezután is azért fog dolgozni, hogy az ne legyen semmilyen negatív hatással a magyar kisebbségi jogokra – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén a kérdés kapcsán először is a rossz ukrajnai tapasztalatokról számolt be, felidézvén, hogy a szomszédos országban 2015-től kezdve jelentősen csorbították a magyar nemzeti közösség anyanyelvhasználathoz fűződő jogait, s az ügy máig nincs megoldva.
És Szlovákia esetében is hallunk híreket a nyelvtörvény módosításáról, ezért már idejekorán elkezdtük az erről szóló szakmai konzultációkat
– húzta alá.
Tudatta, hogy ő maga is folyamatos kapcsolatban van szlovák kollégájával, Juraj Blanárral sok témában, ebben is.
Arról tájékoztatott, hogy ezen új nyelvjogi szabályozásnak az oka és célja semmilyen módon nem üti a kisebbségi nyelvek képviseletét, illetve használatát (...) Tehát nem a kisebbségi nyelvek miatt kezdődött ez a gondolkodás, és nem a kisebbségi nyelvekre irányul
– mondta.
Majd hozzátette, hogy hivatali partnere azt közölte, hogy a szlovák nyelvet akarják megóvni azon külső behatásoktól, amelyek az egyre gyorsabb információáramlást lehetővé tevő világ jellegéből fakadnak.
Ha ez a cél, az megnyugtató. De ugye általában nem a célok, hanem a kivitelezés szokta meghatározni a végeredményt, és ezért abban maradtunk, hogy folyamatosan konzultálni fogunk a törvényjavaslat előrehaladása során, nehogy véletlenül olyan aspektus kerüljön bele a törvénybe, amely adott esetben a magyar nyelv használatára negatív hatással bírna
– szögezte le.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a törvényjavaslat kidolgozásáért a szlovák kulturális minisztérium felel, amelynek irányítójával nemrég egyeztetett a magyar közösség egyik politikai vezetője, „és egyértelmű elköteleződést tapasztalt abba az irányba, hogy nem a magyar nyelv háttérbe szorítása a cél”.
Megjegyezte, hogy a szlovák kormánynak magyar nemzetiségű kisebbségi biztosa van, Horony Ákos, ő is folyamatosan konzultál a kulturális tárcával, s vele is folyamatos a kapcsolattartás a pozsonyi magyar nagykövetség részéről.
Így én azt gondolom, hogy minden olyan lépést, ami ahhoz szükséges volt eddig, hogy képben legyünk, hogy elkerüljük a negatív konzekvenciákat, azt megtettük. És ezután is meg fogunk tenni minden ilyen lépést természetesen
– emelte ki.
Azt gondolom, hogy a két kormány közötti, kifejezetten kölcsönös bizalmon alapuló és közös érdekek érvényesítésére vonatkozó együttműködés egy jó alapot ad ahhoz, hogy a lehető legkörültekintőbben tudjunk eljárni a kérdésben, és ne ismétlődhessen meg, ami Kárpátalja, illetve Ukrajna vonatkozásában előállt
– összegzett.
Magyarországnak nemzeti érdeke Románia mielőbbi schengeni csatlakozása
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának meghallgatásán érintette az abból fakadó nehézségeket, hogy Románia még nem tagja a schengeni övezetnek, és úgy vélekedett, hogy a belépéshez Bukarest mára megtett minden szükséges szakmai előkészítő lépést.
Ezt mutatják a szakértői brüsszeli vélemények, és ezt támasztja alá az is, hogy egy kivételével minden európai uniós tagország a támogatásáról biztosította Romániát
– hangsúlyozta.
Kettős mércét emlegetett azzal kapcsolatban, hogy Ausztria nem szavazta meg Románia csatlakozását.
Általában, ha mi nem adjuk valamihez a támogatásunkat, az rögtön az alapító atyák alapgondolatainak kerékbetörése és az európai egység felháborító megbontása. De ha egy nyugat-európai ország csinálja ezt, akkor az az európai szerződésekből fakadó jogosultság legitim alkalmazása
– fogalmazott.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a kormány folyamatosan konzultál az ügyben az osztrák féllel, de ez jelenleg kihívásokkal jár, ugyanis Ausztriában belpolitikailag ingatag helyzet állt elő azzal, hogy nem az eddig kormányzó erők nyerték a közelmúltbeli választást.
A nyertes viszont, egyelőre úgy tűnik, hogy a demokrácia még nagyobb dicsőségére, nem kapja meg a lehetőséget, hogy megpróbálkozzon a kormány megalakításával
– mondta.
Egy dolog biztos. Akárkivel is kell tárgyalnunk Ausztriában, világossá tesszük a magyar nemzeti érdeket ebben a tekintetben
– tette hozzá.
A miniszter ezt követően rámutatott, hogy Magyarország ebben a kérdésben bőven az európai többség része.
Sőt, ennek a többségnek az egyik hangadója vagyunk, és így próbálunk segíteni Romániának, valamint természetesen Bulgáriának is abban, hogy minél előbb a schengeni övezet részévé váljanak
– tudatta.
Reménykedjünk benne, hogy Románia schengeni csatlakozása még az elnökségünk alatt létrejöhet (...) Ez teljes mértékben egy irányba mutatna a magyar nemzeti érdekekkel és a határ túloldalán élő magyar nemzeti közösség érdekeivel is
– jelentette ki.
