Ez a kaliforniai disznódelfin túlélésének a kulcsa

A kutatók szerint még megmenthetjük a súlyosan veszélyeztetett kaliforniai disznódelfint, de csak akkor, ha az illegális halászatot azonnal leállítják a hatóságok. Ezek az állatok a DNS-vizsgálat szerint a legritkább cetfélék közé tartoznak és csak a Kaliforniai-öbölben élnek, de elegendő genetikai sokféleséggel rendelkeznek még ahhoz, hogy a populációik helyreálljanak.

Meglepő és keserédes felfedezést tettek a tudósok, akik a világ legkisebb cetféléjének és legritkább tengeri emlősének, a disznódelfinfélék családjába tartozó kaliforniai disznódelfinnek (Phocoena sinus) a DNS-ét vizsgálták - írja az Origo. A tíz egyednél is kevesebb egyedből álló, kis méretű populáció miatt a természetvédők azt feltételezték, hogy a káros mutációk és a beltenyészet miatt hasonló kockázatnak van kitéve, mint a többi kis génállományú faj.

A Science tudományos szaklapban publikált tanulmányban a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA), a National Oceanic and Atmospheric Administration Fisheries (NOAA) és más intézetek nemzetközi kutatói csoportja azonban azt találta, hogy a delfinnek kevesebb a „káros mutációja", és így más fajokhoz képest valószínűleg jobbak az esélyei a beltenyészet veszélyeinek elkerülésében.

Az állatok csak a Kaliforniai-öböl legészakibb csücskében található, Nyugat-Mexikóban élnek, ahol a legnagyobb veszélyt a kopoltyúhálókkal való illegális halászat jelenti számukra: a vízben függőlegesen felfüggesztett lapos hálók bálnák és teknősök csapdájáról is híresek. A szakértők szerint nem valószínű, hogy a faj túlélhet, ha ez nem szűnik meg azonnal.

Érdekes módon azt találtuk, hogy a kaliforniai disznódelfint nem az olyan genetikai tényezők ítélték kudarcra, mint például a káros mutációk – mondta Christopher Kyriazis, a UCLA ökológia doktorandusza és a kutatás társszerzője a The Guardian online portálnak. – Továbbra is a tiltott halászat jelenti számukra a legnagyobb veszélyt.

A körülbelül 1,2-1,5 méter hosszú kis disznódelfinek gyakran belegabalyodnak és belepusztulnak azokba a nagyméretű hálókba, amelyeket az orvvadászok használnak.

A kutatók összesen húsz kaliforniai disznódelfin genomját elemezték 1985 és 2017 között, és modellek segítségével előre jelezték az úgymond kihalási kockázatát a következő ötven évre. Arra a következtetésre jutottak, hogy ha a hálós halászat azonnal véget érne, a disznódelfin populációk nagyon nagy eséllyel felépülnének az összeomlástól anélkül, hogy a beltenyészet genetikai következményeit elszenvednék. Ha azonban a gyakorlat – akár mérsékelten is – folytatódik, a kilábalási kilátások már kevésbé optimisták.