Melyik Magyarország kedvenc szaloncukorja?

Gyerekként a karácsony legizgalmasabb pillanata, amikor sunyiban kiesszük a szaloncukrot a papírból, azt pedig otthagyjuk a karácsonyfán. Anya picit morcosan néz, ám a szíve mélyén mosolyog, és legközelebb ő oson oda a fához egy kis édességért. A szaloncukorforgalom karácsony előtt rakétaként lő ki. De vajon melyik a kedvencünk? – írja az Origo.

Kiderül a Magyar Édességgyártók Szövetsége megbízásából készült kutatásból.

Az ízek közötti versenyben a megkérdőjelezhetetlen elsőség a zselés szaloncukoré, amelyet a vásárlók közel kétharmada választott a kedvenc ízének.

Dobogós lett még a kókusz és karamella, de sokan szeretik a drágább, például marcipános és mogyorókrémes változatokat is.

Az elmúlt évtizedekben fokozatosan a legkevésbé népszerűek közé csúszott a valamikor szinte egyeduralkodó fondant (cukortöltelékes) konzum szaloncukor, a szaloncukrok ősanyja. Közben egyre nagyobb teret nyernek a minőségi csokoládéval és töltelékkel készített, magasabb kategóriájú termékek.

Bár a szaloncukor hivatalosan nem hungarikum, készítésével magyar cukrászok kezdtek foglalkozni az 1800-as évek első harmadában, és azóta is kizárólag a magyarok készítik.

Igaz, a fondantcukor, minden szaloncukor őse, Franciaországból származik. A karácsonyfa-állítás szokása pedig német eredetű.

A német karácsonyfa és a francia cukordesszert összepárosítása, a fa szaloncukorral díszítése csak Magyarországon alakult ki. Eleinte a tehetősebb családok engedhették meg maguknak a karácsonyfa-állítást. Akárcsak az édességeket. Az úri családok a fenyőfát lakásuk vagy házuk szalonjában helyezték el,

innen ered a szaloncukor neve.

Ma már sokkal elterjedtebb és elérhetőbb a szaloncukor. A vásárlók többsége kettőezer forint körüli összeget szán az édességre, de harmaduk akár négyezer forintig is elmehet.

A vevők elsőként az ízesítésről döntenek, majd a második legfontosabb szempont az ár.

Ezért a vásárlók fele karácsony után is körülnéz, és hazavisz a már akciós szaloncukorból is.

Végül a kutatás egy izgalmas kérdésre is választ adott. Akadnak ugyanis olyanok, akik kicsipegetik a fán lógó desszertet, amíg a csillogó csomagolást otthagyják. Így a következő édességre vágyó hoppon maradva már csak a levegőt markolja meg az alufóliában.

S hogy ki eszi ki a fát díszítő szaloncukrot a csomagolásból?

Szinte mindenki! Mint kiderült, a családok közel háromnegyedénél fordul elő ilyen eset. Ezért aligha érdemes a bűnösöket keresni, mert szinte mindenki elkövette ezt az „édes kihágást„. Ha pedig még nem, akkor előbb-utóbb nagy eséllyel megteszi.