Stratégia készült a Mátra aktív turizmusának fejlesztésére

Nemrégiben elkészült a Mátra Térségi Aktív Turisztikai Stratégia című dokumentum, mely 2034-ig terjedő időtávban határozza meg a Mátra térségének aktív turisztikai fejlesztési irányait. A Kékestetőre és környékére külön részletes tanulmányterv, beruházási programterv készült.

A terv Heves és Nógrád vármegyék 33 települését érinti a Zagyva és a völgyében futó 21-es főút, a 23-as főút, a Tarna és a 3-as főút között. A térségkapukat a Mátra peremén elhelyezkedő jól megközelíthető járásszékhely városok (Gyöngyös, Pásztó, Bátonyterenye, Pétervására) jelentik. Jelenleg a turizmusban a Magas-Mátra rendelkezik országos vonzerővel, az attrakciók és a turisztikai szolgáltatások többsége is itt koncentrálódik, de a további térségeket is fejleszteni szeretnék, s egységes márkaként kínálnák.

A Mátra térsége bővelkedik kulturális értékekben, az attrakciók ugyanakkor pontszerűen, atomizáltan vannak jelen a térségben, programcsomagokba szervezésük, aktív turisztikai elemekkel való összekapcsolásuk szinte alig valósult meg. A dokumentum kiemeli a siroki és kisnánai várat, az abasári Aba Sámuel királyi palotájának, bencés monostor romjának feltárását, valamint a tari Tar Lőrinc udvarház és templom fejlesztését, de a gyöngyösi Szent Bertalan templom Egyházi Kincstárát és a Mátra Múzeumot, valamint a mátrafüredi Harkály Házat, a parádsasvári Kristály Galériát, a gyöngyösoroszi Ásványok Házát, a parádi Cifra Istállót, a Recski Nemzeti Emlékparkot. A palóc és szlovák néprajzi emlékeket őrző helyek közül több is szerepel a világörökségi várományos helyszínek között, így fenntartható, értékálló hasznosításukra különös figyelmet kell fordítani. Értékként említi a dokumentum a kastélyokat, kúriákat, ezek között több elhanyagolt, alulhasznosított Parádfürdőn, Gyöngyöstarjánban, a jó állapotúak viszont önmagukban is építészeti attrakciók. A felsorolásból nem maradnak ki a pincesorok, de az egynapos rendezvények sem.

A helyzetjelentés szerint a Mátra közlekedésföldrajzilag kedvező helyzetben van, ám vasúton csak átszállással közelíthető meg (ez a kerékpárszállítást is nehézkesebbé teszi), a közvetlen autóbuszjáratok pedig a belépési pontokra ugyan gyakori követéssel, de azon túl csak napi néhány járatpárral járnak. Az autósoknak nincs elég parkoló.

A Mátrában több mint 300 szállásadással és vendéglátással foglalkozó szolgáltató működik, többségében a 24-es út és a 2408-as pásztói út közelében, s bár vannak együttműködést segítő szervezetek, a programcsomagok összeállítása, kiajánlása, aktív turizmushoz kapcsolódó túrák szervezése, eszközök bérlése a szálláshely-szolgáltatók többségénél csak marginálisan vagy egyáltalán nem jelenik meg, állapítják meg. A szállodák kiegészítő jelleggel nyújtanak túratípus-specifikus szolgáltatásokat és általában pár órás, fél napos programokat, a panziók és magánszállások többsége nem nyújt ilyet, kemping pedig csak három van a térségben. Speciális szegmenst képviselnek a turistaházak, kulcsosházak, erdészházak, de vannak erdei iskolák és lovastanyák is.

A Mátra közel ezer kilométernyi meglévő turistaút-hálózata már ma is kielégítő, ugyanakkor kiajánlásuk, programcsomaggá történő szervezésük még várat magára, s megközelíthetőségük is fejlesztendő. Sokan úgy gondolják, a Mátra az edzett kerékpárosoknak való, ám számtalan olyan útvonal van vonzó lehet családok, fiatalok számára is, akár többnapos programként. Jelenleg azonban az infrastrukturális és szolgáltatási szint még hiányos, térségi kerékpárutak alig épültek ki, a jelzett kerékpáros útvonalak nagy részét az elmúlt években festették fel. 

A kerékpározni vágyók jellemzően autóval keresik fel a hegységet, amely parkolási gondokat, növekvő forgalmat eredményez. Kiépített út az erdei kerékpározáshoz és országúti bringázáshoz van. A javaslatok között szerepel az EuroVelo 14 kitáblázása, a tavak és hegyek körbekerékpározhatósága, a hiányzó szakaszok kiépítése, Sástó és a Kékes megközelíthetősége, a mátraszentimrei út felújítása. Engedélyeztetnék új erdei kerékpáros útvonalak kijelölését is a mostani 139 kilométeren felül, de meglévők rendbe tételét is. Felvetődik az elektromos bringákkal közlekedők jobb kiszolgálása, a kerékpárszállítás megoldása, több kerékpáros park kialakítása, szálláshelyek és szolgáltató centrumok bővítése, a sípályákon downhill pályák létesítése.

A Mátra síközpont is, az elmúlt években – a műhópótlás miatt - hóbiztos volt, de a klímaváltozás miatt a kiszámíthatatlanság nő. A hazai sípályák fejlesztésének jövőjét a négyévszakos turisztikai attrakciók bővítése teremtheti meg, e téren még gyerekcipőben jár a Mátra, bár a Mátraszentistváni Sípark nemrég beruházott egy négyüléses négyévszakos felvonóba. Hátrány, hogy a hóágyúzás nem engedélyezett például a Kékes északi oldalán. Nemcsak a vízigény biztosítása igényel jelentős beruházást, a természeti hatásait is minimalizálni kell, s kezelni kell a parkolóhiányt. Lehetőleg minél lejjebb a Mátrában, ahonnan liftekkel, elektromos buszokkal vinnék a pályához a síelőket.

A Mátra térsége jelenleg nem a lovas turizmus kiemelt desztinációja, de vannak olyan potenciáljai, melyre a jövőben fejlesztésekkel lehet alapozni. Gyöngyösön és Parádfürdőn nagy hagyományai vannak a lovassportnak. Jelenleg a lovasturisztikai kínálat hiányos, nem kellően komplex, nem kínálja a lovaglás, sportolás, szállás, vendéglátás, kulturális programok összekapcsolt rendszerét, lovasturisztikai útvonalak kialakítása kezdeti stádiumban van (bár vannak hagyományok, a Főnix-lovastúra és az Attila nyomában túra). Korábban volt uniós fejlesztés, Mátranovák és Szilvásvárad között, Kisfüzesen megállóval.

Vízi turizmus nincs a Mátrában, de a tavak a horgászaton kívül találkozási pontok a különböző túratípusoknál.

Az aktív turizmushoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó vonzerőfejlesztést 12 intézkedés segítené elő. Területi fókuszú intézkedésként szerepel a térség két kiemelkedő hegyének, a Kékestető és a Galyatető környezeti rendezése, attraktivitásuk növelése, a szolgáltatások színvonalának emelése, létesítmények, épületek megújítása, funkcióbővítése, a szükséges infrastruktúra kiépítése, bővítése. Kékestető esetében a közlekedés-parkolás rendezése is önálló intézkedésként kapcsolódik. Itt tervben van kabinos felvonó létrehozása, az alulhasznosított épületek funkcióbővítése, vagy elbontása, lombkorona sétány, motorik park kialakítása, a gyalogos túraútvonalak kialakítása, a kerékpáros útvonalak összekötése, off-road pálya fejlesztése, a déli sípálya és szánkópályák fejlesztése, a síugrósánc kilátóként való hasznosítása, a közművek fejlesztése. A Felső-Mátrában az utak, a parkolás, a közlekedési kapcsolat fejlesztése, települési zöldterületek rendezése, a pihenők és a tájékoztatás kap hangsúlyt.

Megtervezik a kaland- és élményparkokat (központi Mátra), zipline pályát létesítenének, fejlesztenék a via ferrata utakat, a fal- és sziklamászó útvonalakat, megvizsgálják a felhagyott vasútvonalak hasznosítását. Látogatóközpontokat a Kékestetőre, a Felső-Mátrába és a Mátra nyugati kapujába szeretnének, fenntartható kilátóhelyeket, oda vezető, jó állapotú turistautakkal, pihenőkkel, opcionálisan játszóterekkel pedig a Sár-hegyre, a Tarna-völgybe, Kékestetőre, illetve a Mátra dél-nyugati kapujába.

A tavak esetében elkészítik a fejlesztési koncepciókat, például a Szent Anna-tó tágabb térségének (Sár-hegy) komplex aktív turisztikai fejlesztésére, de a Markazi-tó környékét is vizsgálják, hogyan lehetne nem motoros vízisport (vitorlázás, wakeboard) tevékenységet végezni. A Gyöngyös-Nagyrédei víztározó körüljárását gyalog, futva, kerékpárral is biztosítanák. A Búzásvölgyi-tóval és a Hasznosi víztározóval is számolnak hosszú távon, ahogy az Abasári Vízmű védterületével is.

Arborétumok, erdőrezervátumok vezetett túráival kapcsolatban a Kékestető, a Nyugati kapu völgye, valamint a Tarna-völgy jöhet leginkább szóba, míg a múlt értékeit legfőképp a Kékesen, a hegység dél-nyugati részén és a Sár-hegyen mutatnák be. Itt régészeti feltárások szükségesek, fel kellene újítani a jelentős vonzerőt jelentő egyházi létesítményeket, látogathatóvá tenni a középkori udvarházakat, várromokat. A bányászati hagyományok esetében fölmérik a fölhagyott bányák állapotát, tervek készülnek hasznosításukra, bemutatásukra. 

A tájházaknál az aktív turisztikai szolgáltatások kiépítése és promóciója jöhet szóba, a borászat, a bortúrák a Mátra délnyugati részén, illetve Farkasmályban kapnak főszerepet. A kastélyok esetében egyelőre megvalósíthatósági tanulmányok, elemzések készülhetnek, majd ez alapján megvalósítás funkcióbővítés következhetne. Ezek akár szálláshelyként, több túratípust összefogó látogató- és információs központként is működhetnek, a kastélyparkokban lehetőség kínálkozhat bivakszállások kialakítására is.

Ami az infrastruktúrát illeti, tanösvények, gyalogutak, kerékpárutak, pihenők kijelölése, kiépítése szerepel a tervek közt, de bringapark is készülne, a lovasturizmushoz képzés és szálláshely-bővítés tartozna, a sípályák (alpesi, sífutó, biatlon) fejlesztése is szükséges téli, nyári időszakra is, vízbiztosítással. Játszóterek, szelfipontok létesítése is a tervek közt szerepel, ahogyan az erdei szálláshelyek, zarándokszállások, ifjúsági táborok, erdei iskolák fejlesztése is. Kerékpár és elektromos kerékpár kölcsönzőket, kerékpárosbarát szolgáltatókat, a biciklisek és síelők szállítását, hegyimentést is előre mozdítanák. Útfelújítás, kisvasúti felújítás, hajtánypálya létesítése, kabinos, üléses felvonók létesítése, iránybuszok, elektromos buszok, a parkolás megoldása, az elektromos töltés kiépítése, a kékestetői behajtási övezet létrehozása, a marketing, a promóció és a szervezetfejlesztés mind megoldandó feladat 2034-ig, szögezik le.