Vadbalesetek: közös káralap lenne a legjobb megoldás

Egy konkrét vadütközéses baleset kapcsán osztottuk meg a közelmúltban olvasóinkkal a tennivalókat, illetve azt, hogy ki a felelős a kárért és hogyan érvényesíthetjük az ezzel összefüggő igényünket. Kitértünk arra is, hogy végső megoldásként szóba jöhet a polgári per, s ha a vadásztársaság felelősségét megállapítják, úgy azon károk megtérítésére kötelezhető, melyek a vaddal való ütközés során keletkeztek. Károsult emberünk azt is felvetette, hogy a társaságoknak legyen biztosítójuk, amely fizet ilyen esetben a káreseményért.

Cikkünk megjelenését követően ültünk le az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi szervezetének titkárával, Kovács István Jánossal, hogy tisztázzuk, ki is a felelős a bekövetkezett kár megtérítéséért. Érdeklődésünkre elmondta, évtizedes gond ez. Hangsúlyozta, a vad az állam tulajdona, a vadászati jog a terület tulajdonosáé, aki haszonbérbe adhatja a területet a vadásztársaságoknak. Megyénkben hatvankét vadászterületen folyik vadgazdálkodás jelenleg. Mivel a közutak a vadak élőhelyein helyezkednek el, nehéz megállapítani, hogy egy vadütközés során ki a felelős a károkért. Tény, hogy a vadászati törvény rendelkezik a vadgazdálkodás mikéntjéről és felelősségéről, azonban az ütközéses eseteknél mindig szem előtt kell tartani, hogy az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni.

A szakember hangsúlyozta, az ilyen baleseteknél valóban a legfontosabb a rendőrség alapos helyszíni szemléje, amely alapján egy későbbi bírósági eljáráson rekonstruálni tudják a történteket. Ilyenkor nem elhanyagolható például az a szempont sem, hogy a közút kezelésében lévő útszakasz mellett lévő padka, árokrész milyen állapotban van. Ha méteres bozót határolja az utat, a kiugró vadat alig tudja észlelni a sofőr. A relatív gyorshajtás ugyancsak oka lehet az ütközésnek, s ez már például az autóvezető felelőssége. A vadásztársaságok részéről segíti a megelőzést a vadveszélyt jelző táblák szakszerű kihelyezése, azonban ez sem olcsó mulatság.

A biztosító társaságok sem mindig partnerek az ilyen jellegű esetekben a kárrendezésben, pedig a vadásztársaságok részéről lenne erre megfizethető igény.

Extrém esetben például, egy maradandó egészségi károkat, illetve nagy anyagi veszteséget okozó – 8-10 millió forintos – káresetnél fel is számolhatnak egy-egy kisebb vadásztársaságot. Ez senkinek nem érdeke, hiszen ebben az esetben minden szereplő hoppon marad.

Jelenleg a vad és gépjármű összeütközésre vonatkozó szabályokat a Polgári törvénykönyv tartalmazza. Ebből a legfontosabb rendelkezés: ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. A veszélyes üzemek találkozása esetén, ha a gépjármű vezetője, a vadászatra jogosult magatartása nem róható fel, akkor a két fél saját maga viseli a balesetben érintett javakban okozott károkat, mindenki a saját kárát.

A legjobb a közös kockázatviselés lenne

Kovács István azt mondja, a vadásztársaságok évek óta szorgalmazzák közös káralap létrehozását, amelyben a Magyar ­Állam mint a vad tulajdonosa és a közút fenntartója, illetve a vadásztársaságok területük sajátosságainak arányában, valamint az autós – például casco kötésével – együtt viselnék a kockázatot. Egy bírósági eljárás után ebből az alapból lehetne kártalanítani a károsultakat. Erre mind nagyobb szükség lenne, mivel a nagyvad állomány az elmúlt években jelentősen emelkedett, s a balesetek veszélye is nőtt. Az egyeztetések folynak a témáról. Addig is fontos az elővigyázatosság, a megelőzés, javasolt az érintett útszakaszon a sebesség csökkentése, vagy vadriasztó beszerzése is. A későbbi jogvita és a terjedelmes bizonyítási eljárás elkerülése érdekében érdemes casco vagy vadkár-kiegészítő biztosítást kötni.