Ősszel is biztonságban az utakon! – Íme a Heves megyei rendőrök tanácsai

A rendőrség szerint a baleset okai közül az első helyen a sebesség hibás megválasztása áll már évek, évtizedek óta.

Heol

Forrás: Police.hu

Az őszi hónapokban jellemző a ködös, párás levegő, a nappalok rövidülése kapcsán romló látási viszonyok – tájékoztatta a Heolt Lázár Levente rendőrségi sajtóreferens, aki kiemelte: szinte folyamatosan nedves és a lehulló falevelektől csúszós útburkolat jelentősen növeli a balesetek bekövetkezésének kockázatát.

– Az elmúlt négy év baleseti statisztikai adatait vizsgálva megállapítható, hogy az évszakok közül az ősz a harmadik helyen áll a bekövetkezett közlekedési balesetek tekintetében – hívta fel a figyelmet Lázár Levente. – A legtöbb baleset a nyári időszakban történik (ilyenkor lényegesen nagyobb a forgalom is), míg a második helyen a tavaszi időszak áll. A legkevesebb baleset a téli hónapokra jellemző, ugyanis ilyenkor általában jóval kedvezőtlenebbek az út-, időjárási- és látási viszonyok, a gépjárművezetők nagyobb körültekintéssel, kisebb sebességgel, óvatosabban közlekednek.

Mint megtudtuk: a baleset okai közül az első helyen a sebesség hibás megválasztása áll már évek, évtizedek óta, vagyis a közlekedők az esetek túlnyomó részében nem az út-, időjárási-, látási-, forgalmi viszonyoknak megfelelően választják meg járműveik sebességét. Ezen balesetek elsősorban a lakott területen kívüli utakon jellemzőek. Lakott területen belül az elsőbbségi jog meg nem adása a leggyakoribb probléma.

– Korábban balesetileg frekventált útszakaszként tartottuk számon a 25. számú főút Eger és Kerecsend közötti szakaszát, illetve gócpontként említettük a 25. számú főút 8-as km szelvényét – tette hozzá a sajtóreferens. – Az elmúlt években történt forgalomtechnikai beavatkozásoknak köszönhetően mára szinte nullára redukálódott a személyi sérüléssel járó esetek száma a fenti szakaszon. Ettől függetlenül megyénkben továbbra is vannak olyan utak, és települések, ahol az átlagosnál több közúti közlekedési baleset történt a vizsgált időszakban. Ide tartozik a 24. számú főút (elsősorban mátrai szakasza), a 25. számú főút Eger belterületi, illetve az Eger és Egercsehi közötti szakasza, a 31. számú főút, továbbá Eger és Gyöngyös belterülete.

A további balesetek megelőzése érdekében az év hátralévő részében fontos, hogy fokozott óvatosággal és körültekintéssel közlekedjünk. Az őszi időszak teljesen más közlekedési formát, magatartást igényel, mint azt a nyári időszakban megszokhattunk, alkalmaztunk.

Ezek a megváltozott közlekedési feltételek komoly próbára teszik a járműveket is, ezért nagyon fontos, hogy elindulás előtt jól felkészített, biztonságos, megfelelő műszaki állapotú járművel induljunk útnak.

Ennek érdekében mindenképpen szükséges az alábbiakra figyelni:

A járművek őszi – téli felkészítése időszerű. A gépjárműveket ajánlatos már október hónapban alaposan átnézni, megvizsgálva minden biztonsági berendezést és tartozékot. Elengedhetetlen az akkumulátor, a gumiabroncsok, a világítás és a fékrendszer ellenőrzése.

Az őszi – téli közlekedés kapcsán a gépkocsival történő közlekedés fontos kelléke lehet a jól működő ablaktörlő, a jégkaparó, a jégoldó spray, a megfelelő ablakmosó folyadék vagy a páramentesítő.

Gyakori a szélvédő és az ablakok bepárásodása. Ezt ablaknyitással, megfelelő fűtéssel és száraz törlőruhák használatával együtt megszüntethetjük.

A műszaki biztonság egyik alapkövetelménye a fékek, a futómű és a gumik kifogástalan állapota. A nyári gumi 7 Celsius-fok alatt már nem teljesíti feladatát.

Hosszabb utazás esetén szükség lehet takaróra, melegebb ruhadarabokra, vontatókötélre, fagymentesítő zárolajozóra, elegendő mennyiségű élelmiszerre és italra is. Az ilyen jellegű utazások előtt érdemes tájékozódni az Útinformnál az út – és időjárási viszonyokról.

Gépjárművezetőként az őszi időszakban sokkal körültekintőbben, óvatosabban kell közlekedni. Nagyon fontos, hogy járműveink mellett mi magunk is készüljünk fel a megváltozott időjárási-, látási- és útviszonyokra:

Ősszel gyakran tapasztalható az alattomos, foltokban elhelyezkedő köd. Aránylag jó látási viszonyok mellett haladva olykor váratlanul futhatunk bele a ködösebb területekbe, és a látótávolság az egyik pillanatról a másikra néhány méternyire is lecsökkenhet. A sűrű ködben kapcsoljuk be a tompított világítást (ha van, akkor a ködlámpát is). A hátsó ködlámpát csak akkor használjuk, ha a látótávolság 50 méter alá csökken, ellenkező esetben vakíthatjuk a mögöttünk haladókat.

Az ilyenkor előforduló nedves, nyálkás, esetenként falevelekkel borított utak komoly odafigyelést igénylenek. Nedves útfelületen jelentősen nő a fékút, a féktávolság, a hirtelen fékezéssel nagymértékben nő a megcsúszás, kifarolás, adott esetben a pályaelhagyás veszélye, ezért ilyen útviszonyok között a megengedettnél is alacsonyabb sebességgel közlekedjünk, óvatos, finom fékhasználatra törekedjünk, illetve kerüljük a hirtelen kormánymozdulatokat.

Nagyobb követési távolságot tartva lassabban kell vezetni, így kisebb a balesetek bekövetkeztének kockázata,

A pára, a köd erősen rontja a távolságbecslő képességet, ezért a tárgyakat a valóságosnál távolibbnak látjuk.

Lakott területen kívül és belül egyaránt vigyázzunk az úttest mellett haladó gyalogosokra, kiemelten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek, iskolák, buszmegállók környékén.

A kezdő járművezetőknek és azoknak, akik a tavaszi, nyári hónapokban tanultak vezetni, érdemes gyakorolni egy kicsit forgalommentes úton.