10 autósból 3 nem tudja, mit tegyen, ha szirénázó mentő közeleg

Több mint 13 ezren vizsgáztak idén az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Alapítvány által negyedik alkalommal közzétett Szép Mentés! tesztjének kitöltésével. A teszt eredményéről dr. Czakler Éva, az alapítvány kuratóriumának alelnöke, az OMSZ szolgálatvezető főorvosa tájékoztatta portálunkat.

– A teszt legizgalmasabb része számunkra mindig a kiértékelés, hiszen a tudáspróbával nem csak az ország vizsgázik, hanem mi is: ilyenkor derül ki, vajon sikerült-e tovább gyarapítanunk a lakosság mentési ismereteit, és hogy mely területeken van még feladatunk a hiányzó tudás pótlásában. Az eddigi évek növekvő tendenciája, úgy látszik, elérte maximumát, idén a tavalyival megegyező eredmény született. A helyes válaszok arányát tükröző Mentésügyi Tájékozottsági Index újfent 8,7 lett, azaz 10-ből átlagosan ismét ennyi kérdésre adtak helyes választ a kitöltők. A résztvevők növekvő száma mellett még így sem lehet okunk panaszra, de abban már biztosak vagyunk, hogy az autósoknak több segítségre lesz szüksége, hogy elsajátítsák a mentőautó elengedésének helyes módszerét, és a nyilvánosan elérhető defibrillátorok használatát is tovább kell majd ösztönöznünk. Az idei év stagnálása azt jelzi számukra, hogy a leggyengébb eredménnyel záruló témákra koncentrálva tovább kell folytatniuk az ismeretterjesztő tevékenységüket – foglalta össze dr. Czakler Éva.

Az alelnök először kiemelte azokat a tudnivalókat, amelyeket már szinte mindenki jól ismer.

– Idén 3 százalékponttal 96 százalékra nőtt azok aránya, akik helyesen a 112-es segélyhívószámot tárcsáznák mentő hívására. A 107 beugratós válasz volt, és jól látszik, hogy a rendőrség hívószáma még sokaknak kavarodást okoz. Az előző évhez viszonyítva, sajnos, valamivel kevesebben tudták helyesen az Országos Mentőszolgálat hivatalos életmentő alkalmazásának a nevét, pedig az ÉletMentő App jó szolgálatot tehet telefonunkon: a készülék GPS adatai alapján beméri a segélyhívő tartózkodási helyét, így akkor is célba ér a segítség, ha például az erdőben kerülünk egészségügyi vészhelyzetbe. A tavalyival megegyezően a kitöltők 96 százaléka tudta helyesen, hogy mentés szükségessége esetén bárki – állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül hívhat mentőt Magyarországon. Magabiztos a tudás azzal kapcsolatban is, milyen információkat kell megosztanunk a mentésirányító operátorral: idén is 94 százaléka tudta a válaszadóknak, hogy a legfontosabb, hogy hogy hol és milyen esemény történt, hány sérült van és mit lehet tudni az állapotukról, valamint hogy saját nevünket és telefonszámunkat is meg kell adnunk – sorolta dr. Czakler Éva.

Az alelnök ugyanakkor kitért arra, hogy az emberek csaknem 3 százaléka tévesen úgy gondolja, hogy a valótlan bejelentés nem von következményeket maga után. Bár azonnali rendvédelmi intézkedéssel nem jár, ahogyan azt az emberek csaknem 17 százaléka hitte, azonban szabálysértésnek minősül, és pénzbírság megfizetését vonhatja maga után, nem beszélve arról, hogy nagyban hátráltatja a mentési munkát, tette hozzá.

– Elméletben felkészültek vagyunk rá, hogyan álljunk helyt a mentők kiérkezéséig: még mindig 94 százalékban helyesen jelölték meg a kitöltők, hogy mielőtt kiérnek bajtársaink, vonalban kell maradni a mentésirányítóval, instrukciói alapján folytatni kell az elsősegélynyújtást. Lehetőleg nem szabad mozgatni a sérültet; és értesíteni kell a mentőket, ha a beteg állapotában változás történik, és biztosítani kell azt is, hogy könnyű legyen a helyszín megközelítése. Szép javulást tapasztaltunk a nyilvánosan elérhető defibrillátorok (AED) használatával kapcsolatban: 4 százalékponttal 79 százalékra nőtt a helyes választ megjelölők aránya, azaz egyre többen vállalkoznának rá, hogy azonnal megkezdjék a mellkaskompressziót, és a mentők értesítését követően még az életmentő készüléket is bevetnék a bajbajutott életben tartására. Az újraélesztés ezen minden laikus számára elsajátítható módszerének átadása kiemelt küldetésünk, így nem csoda, ha örömmel tölt el minket a témában tapasztalt növekvő vállalkozókedv – mondta dr. Czakler Éva.

Ugyanakkor az alelnök már korábban is hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy akár ismeretlenül is számíthassunk egymásra a bajban. Az első három-öt perc a kritikus időintervallum az újraélesztés szempontjából, ebben az időszakban szinte bizonyos, hogy a közelben csakis laikus lehet, és ilyenkor a szó szoros értelmében az ő kezében van a beteg élete, amíg ki nem érkeznek a mentők. A laikus újraélesztés is életet menthet, és egy ilyen helyzetben le kell tudnunk győzni a félelmeinket, nem szabad engednünk, hogy a bizonytalanság az életmentés útjába álljon. Merjünk cselekedni, ha megrémülünk, az valaki más életébe kerülhet, emelte ki korábban is dr. Czakler Éva.

Az alelnök szerint a közlekedési ismeretek idén is gyenge láncszemei a tesztnek, és azt jelzik, hogy ezen a területen is fontos a megfelelő tudás átadása a lakosság számára.

– A villogó kék-piros fény és a szirénahang már messziről jelzi a mentő érkezését, ahogyan azt a válaszadók 84 százaléka helyesen tudja. Ám fontos a megfelelő reakció is: gyalogosként szinte 100 százalékos az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy ilyenkor nem szabad a zebrán átszaladni, illetve biciklivel a kereszteződésbe hajtani, hiszen ezzel akadályozzuk a mentőautó útját. Az autósok már sajnos sokkal gyengébben vizsgáztak. Még mindig csak 71 százalékuk jelölte meg helyesen, hogy az út jobb oldalára kell húzódni, autópályán a belső sávban az út bal oldalára, három vagy több sávos úton pedig törekedni kell annak a sávnak a szabadon hagyására, ahol a mentőautó halad – foglalta össze dr. Czakler Éva.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock.)