Ködben-esőben lassul a forgalom, hosszabb menetidőkre kell számítani, figyelmeztetnek a rendőrök

Az őszi időjárás megérkeztével, a lehűlt időre, a ködben és esőben való vezetés veszélyeire hívja fel a figyelmet a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság a bűn- és baleset-megelőzési információs Facebook oldalán. Az Országos Rendőr-főkapitányság - Országos Balesetmegelőzési Bizottsága közleményében szedte össze a lehetséges veszélyforrásokat és megelőzésüket. 

A rosszabb látási viszonyok és a kevésbé tapadó útfelület az, amellyel az őszi időjárás elsősorban próbára teszi az autósokat. Ezekre a természeti tényezőkre azonban fel lehet készülni, már a napi időrend tervezésével is. Hiszen ködben-esőben lassul a forgalom, hosszabb menetidőkre kell számítania az útrakelőknek. 

Ködre elsősorban a hajnali órákban, valamint szürkület idején lehet számítani, akár csapadékmentes napokon is, különösen erdők közelében és völgyekben. Az ősz közepére viszont már megérkeznek a tartósabb ködök, amelyek a nyílt térségeken, autópályák nyomvonalai körül is kialakulhatnak. Ködös útszakaszra érve készülni kell a rövidebb látótávolságra, ami által amely csökken az észlelési idő is, ilyenkor a sebesség csökkentés a megoldás. Érdemes az első és a hátsó ködlámpákat is felkapcsolni a kényes szakaszokon, ezzel segítjük a többi közlekedőt az észlelésben. A láthatósággal óvjuk magunkat és támpontot adunk egymásnak is a távolságok felméréséhez, a forgalom követéséhez. 

A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a ködös szakaszról kiérve a ködlámpákat le kell kapcsolni, mert normál látási viszonyok között a fényük zavaró. A hátsó ködzáró minden esetben zavaró, az első pedig elsősorban éjszaka okozhat gondot a szembejövőnek. A ködben arra is számítani kell, hogy az útfelület csúszósabb, tehát a megszokott szárazúti fékútnál hosszabb távokkal kell számolni és a biztonságos kanyarsebesség mértéke is alacsonyabb. 

Őszi időszakban érdemes a normál nappali menetfény helyett a tompított világítást használni, mert annak nagyobb a fényereje, messzebbről észlelhető, valamint használatakor világítanak a hátsó lámpák is, amely a hátulról közeledőknek segíti a jármű észlelését. 

Esőben szintén a látótávolság- és az útfelület tapadóképességének a csökkenésével kell számolni, csak a ködhöz képest fordított az arány. Ködben az észlelési távolság rövidülése az elsődleges zavaró tényező, az útfelület nyálkássága a ráadás. Ezzel ellentétében esőben a vizes útfelületre kell elsősorban figyelni, a látótávolság kevésbé csökken, inkább a járművek üvegfelületein jelen lévő vízcseppek korlátozhatják a kilátást, főképp, ha az autó koszos is. 

A ködben tapasztalható nyálkás útfelületek tapadási minősége általában kiszámíthatóbban-egyenletesebben rosszabb, mint az esős útfelület. Eső esetén a tapadása változóan rossz, attól függően, hogy mennyi csapadék van jelen az adott felületen. Például az úthibákban, kátyúkban, vályúsodásokban összegyűlő vastagabb víz vagy az úttesten tapasztalható vízátfolyások is nagy gondot okozhatnak. 

Esőben könnyen megeshet az, hogy egy útszakasz egyik részén teljesen jó tapadnak az abroncsok, azonban hirtelen vizesebb részre érve a tapadóképesség jelentősen csökken, esetleg nagyobb vízvastagság esetén meg is szűnik és létrejön a felúszás jelensége. Ez elsősorban országúti vagy autópályatempón alakul ki, városi sebességeknél kevésbé jellemző. Emiatt, esőben vezetve, az úthibákban megálló vizet vagy vízátfolyást észlelve érdemes csökkenteni a haladási sebességet és igyekezni kikerülni a nagyobb vízmennyiséggel bíró útfelületeket. Természetesen van, amikor ez nem lehetséges, ekkor a lassítás a biztonságos megoldás. Vályús útszakaszon, lehetőség szerint ne engedjük a kerekeket a vályúba futni. 

A romló útviszonyok és csapadékos időjárás során visszaüt, ha az autó elhanyagolt, például, ha a gumik rossz állapotúak. Már hidegebb van mint nyáron, a gumiabroncsok anyaga emiatt ridegebb, tehát kevésbé tapad. Ha ez egy öreg, már megkeményedő gumival történik, akkor a jelenség esős úton észlelhető tapadás vesztést okoz. Főképp, ha a korának megfelelően a kopottság is jelen van. A kopáshatár közeli mintamélységgel rendelkező gumikkal szerelt kocsik sofőrjeinek különösen figyelniük és lassítaniuk kell esős időben. 

Olyan alkatrészek állapota is nagyban befolyásolja esőben a biztonságos közlekedést, mint az ablaktörlő. Ha csíkot húz, foltosan töröl, az rendkívül zavaró, mert a kilátás részlegessé válik, a fény a vízen megtörik és torz lesz a kép. Nem elhanyagolható az sem, hogy a koszos üvegeken a vízcseppek jobban összeállnak, ezért érdemes rendszeresen letakarítani az üvegeket, nem csak kívülről, hanem belülről is. 

(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock)