Két MÁV alkalmazottra támadt a vádlott, mert azt hitte, rajta nevetgélnek

Az első fokon eljáró Gyöngyösi Járásbíróság abban a büntetőperben, amelynek vádlottja, B. R. MÁV alkalmazottakra támadt garázdaságért két év börtönbüntetést kapott, s e mellett le kell töltenie egy korábbi – 3 évre felfüggesztett – 10 hónapi szabadságvesztését is. A végrehajtási fokozatot börtönben határozta meg a járásbíróság és a közügyektől is eltiltotta a terheltet két esztendőre. Az ítéleti tényállás szerint a vasútállomáson kezdődött a bűncselekményig fajuló történet. Ide két MÁV alkalmazott érkezett karbantartási munkák végzésére. A későbbi sértettek éppen felmérték a körülményeket, beszélgettek egymással, néha nevetgéltek is. A vádlott magára vette a terepfelmérés idején történt nevetgélést, és megszólta a vasutasokat, akik azonban közölték: nem rajta nevetnek. Amikor a két alkalmazott leparkolt a szolgálati tehergépkocsival, majd az elsőrendű sértett a platóról kezdett lepakolni. Ekkor történt meg a baj, ugyanis a vádlott egy fanyéllel a kezében odament hozzájuk és minden előzmény nélkül rátámadt a pakoló emberre. Az eszközzel a fején olyan erővel ütötte meg a sértettet, hogy a nyélből letört egy darab. 

A vérző fejű társát látva a másodrendű sértett odament a vádlotthoz, próbálta tőle elvenni a fadarabot, miközben a terhelt őt is megütötte a bottal a combján. Ennek ellenére a társának segítő ember a földre tudta kényszeríteni a támadót. A vádirati megállapítás szerint a terhelt erőszakos magatartása következtében a másodrendű sértett 8 napon belüli, míg az először bántalmazott kollégája 8 napon túli sérülést szerzett. Ebben a bűncselekményben döntően a garázdaság törvényi tényállása valósult meg. A Büntető törvénykönyv ezt a cselekményt 339. §-ában rögzíti. A meghatározása szerint "Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Olvasóink téjékoztatása érdekében dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéd – a Vidákovics & Partners büntetőjogra szakosodott ügyvédi iroda vezetője – segítségével végzünk most el egy rövid jogi értelmezést a garázdasággal kapcsolatban. Kezdjük rögtön azzal a fontos megállapítással, mi szerint "alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen". Ez a szövegrész akár azt is sugallhatja, hogy szükségesek a cselekmény megvalósulásához "nézők" is. Pedig nem. Úgy kell feltételezni, mintha lennének szemtanúk, még ha nincsenek is. Ennek a bűncselekménynek is vannak minősített esetei – hangsúlyozza honlapján az ügyvédi iroda. Vagyis: a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot: csoportosan; a köznyugalmat súlyosan megzavarva; fegyveresen; felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen követik el.

Megállapítják ezért a honlapon, hogy a garázdaság büntetendővé nyilvánításának célja nem más, mint a köznyugalom védelme. Lényegében a lakosság részéről az az igény, amely a törvényes rend és a közbiztonság zavarmentes fennmaradásában testesül meg. A továbbiakban számos példát is felhoznak erre a bűncselekményre. Például azt, amikor két fiatalember egy átmulatott éjszakát követően, enyhén ittas állapotban, hajnali 4 óra körül állnak a villamosmegállóban. Egyik pillanatban melléjük perdül az igencsak erősre, és agresszívra ittasodott, átlagos termetű, küzdősportoló, akinek a bátorság növelés érdekében, egy nyolc centiméter pengehosszúságú kés is lapul a zsebében. A késes sportoló kötekedni kezd, szókaraté kezdődik, mire a két haver - erőfölényükben bízva - verekedésre hívja ki a "késest", aki a kihívást meglepetésükre elfogadja, és megkezdődik a bunyó az arra járók szeme láttára. A küzdelem kiegyenlítetten folyik, a felek egymásnak csak kisebb zúzódásokat okoznak, amíg a villamos meg nem érkezik. A két fiatalember felszáll, a küzdősportos gyalogosan folytatja tovább az útját.
A verekedésben résztvevők közül egyik férfi sem tesz a rendőrségen feljelentést, de ennek ellenére eljárás indul velük szemben, majd később a bíróság csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt ítéli őket el.

Bármennyire is meglepő, a garázdaság bűncselekménye számos módon elkövethető, a törvény konkrét elkövetési magatartást nem határoz meg. Mindenesetre az leszögezhető, hogy kizárólag tevékenységgel, szándékosan követhető el, kihívóan közösségellenesen, erőszakos magatartással, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Kihívóan közösségellenes magatartás: A „közösség” a garázdaság megvalósulása szempontjából tágan értelmezendő, s a bíróságok így is értelmezik. Ide tartoznak többek között a közterületen tartózkodó, a közlekedési eszközön utazó, kulturális és sportrendezvényen résztvevő, a különböző létesítményekben, épületekben, nagyobb létszámban tartózkodó emberek. Ez határozza meg, hogy az ott jelenlévő személyek magatartásával szemben milyen általános elvárások fogalmazódnak meg. 

Ami pedig a közösségellenességet illeti: ez abban fejeződik ki, hogy a tanúsított magatartás ellentétben van-e közösség elvárásaival. Például, ha valaki egy színházi előadás során ordítva káromkodik, akkor a magatartását közönségellenesnek tekintjük, míg ugyanez a magatartás egy focimeccsen teljesen természetes, senki nem fog megbotránkozik rajta. Arról pedig, hogy mi tekinthető kihívónak tekinthető a magatartásnak, így ír honlapján az ügyvédi iroda: ha az nyíltan, gátlástalanul szembehelyezkedik a társadalmi együttélés szabályaival azt semmibe veszi. Kihívóan közösségellenes magatartás – amely garantáltan megbotránkozást vált ki - például, ha valaki egy strandon a medence széléről a vizeletét a fürdőzők közé a vízbe üríti. De mivel ebben az esetben nem erőszakos magatartásról beszélünk, ezért a garázdaság bűncselekményét nem valósítja meg az elkövető.

"Szükség van" tehát arra, hogy erőszakos is legyen a magatartás, ami irányulhat személy, illetve dolog ellen. A garázdaság esetében a személy elleni erőszak más személy testének támadó megérintését jelenti. Illetve szükséges, a megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmasság is: a megbotránkozás az erkölcsi felháborodás, amelyet az elkövető vált ki más személyből. A riadalom annyival tekinthető többnek, hogy a „nem tetszésen” felül az egyénben kialakul az ijedtség,   a félelem, vagy a rémület.