Gáncsolták, vetkőzésre vették rá az oktatók a kiskorú tanulókat

A tanár az információk szerint a rosszalkodó gyerekeket kihívta a táblához és osztálytársaik előtt arra kényszerítette őket, hogy vetkőzzenek alsóneműre. Egyiküket például azért, mert a társaival futkározott az aulában. Múlt hét végén a tankerület azután mentette fel állásából a pedagógust, hogy a vármegyei rendőrség kiskorú veszélyeztetése miatt eljárást indított ellene. A Belügyminisztérium úgy foglalt állást, hogy „az esetlegesen szükséges fegyelmezés nem indokolhatja a gyerek megalázását és nem magyarázhatja az osztálytársak előtt történő levetkőztetés módszerét”. A kiskorú veszélyeztetése bűntettét a hatályos magyar büntető törvénykönyv (Btk.) A gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmények című XX. fejezetében, a 208. szakaszában szabályozza. Ennek első bekezdése értelmében az valósítja meg e deliktumot, aki kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles, s aki e kötelességét súlyosan megszegi. E tettével, illetve mulasztásával veszélyezteti a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését. Ekkor bűntettről van szó, ami miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztés-büntetés szabható ki. 

Érdemes megemlíteni a Janklovics & Partners Ügyvédi Iroda álláspontját, amely magyarázatában kiemeli, hogy e bűntény elkövetési magatartása az, amikor valaki súlyosan megszegi a nevelésre, felügyeletre vagy gondozásra vonatkozó kötelezettségeit. A nevelésen a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődésére irányuló pedagógiai tevékenységet kell érteni. A felügyelet a kiskorú életének, tevékenységének rendszeres figyelemmel kísérését, ellenőrzését jelenti. A gondozás a kiskorú szükségleteinek – elsősorban a fizikai, testi szükségleteknek – a kielégítése, ehhez a feltételek biztosítása. A jogi érvelés arra is kitér, hogy a kötelességek megszegése az elkövetési magatartás lényegi eleme. Fontos kötelesség például, hogy a szülő mindennap megfürdesse a kisgyermekét, ebédre melegételt adjon neki, ha megbetegszik, vigye orvoshoz, ne hagyja napokon át felügyelet nélkül, ne tegye ki pszichés nyomásnak, rettegésnek. 

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a fentebb leírt kötelességszegő magatartások eredményeként a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődése veszélybe kerül. Ez függ a kiskorú életkorától, az elkövetés körülményeitől és a kiskorú erkölcsi, értelmi fejlettségétől. A bűntény befejezettségéhez nem szükséges az értelmi, erkölcsi, testi vagy érzelmi fejlődés tényleges sérelme, elég, ha ennek a veszélye fennáll! A nyírmeggyesi eset azért is különleges, mert a gyermekek felügyeletére hivatása alapján köteles pedagógus cselekedett meg nem engedhető módon a rá bízott kicsikkel szemben. Erkölcsi és érzelmi szempontból volt rájuk rendkívül rossz hatással, hiszen semmibe vette a kikényszerített vetkőzéssel a nyilvánvaló szégyenérzetüket társaik előtt. Elképzelhető, hogy azokat a kínos perceket felnőttkorukra sem felejtik el. 

Valamikor bevett pedagógiai szokás volt tanórán a rendetlenkedő csemeték fejének ütögetése a hosszú favonalzó élével, vagy a szintén fájdalmas tanítói körmös, amikor az oktató a kisgyerek behajlított ujjainak végére suhintott többször is nevelői célzattal. Napjainkra e módszerek javarészt eltűntek, annál is inkább, mivel a joggal haragos szülők gyakran visszavágnak. Ki feljelentéssel, ki akár a tanárral szembeni szóbeli vagy fizikai támadással. Kíváncsian várjuk, mi lesz a tanárnő elleni eljárás vége. Az még megjegyzendő, hogy a hírek szerint a hivatalos helyek képviselői eleinte nemigen vettek tudomást a történtekről. Csak azután, hogy egyes szülők a nagy nyilvánossághoz fordultak… 

A Lőrik Ügyvédi Iroda elemzése arról szól, hogy a gyermek testi fenyítésének tilalmát a gyermekvédelmi törvényünk is tartalmazza. A bántalmazásnak számos fokozata van. Ha a tanár vagy az edző akár csak egy pofonnal is a gyermek testi épségét vagy egészségét sérti, bűntényt, testi sértést követ el. Néhány többletfeltétel teljesülésekor a gondozásra köteles tanár, óvónő, edző a magatartásával a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét is megvalósíthatja. 
Még élénken él emlékezetünkben az a júliusi, a Szolnoki Kalandparkban megtörtént eset, amikor a karateedző egy kisfiút olyan erővel gáncsolt el, hogy a gyermek a fejére esett. A Szolnoki Rendőrkapitányság garázdaság miatt jár el az ügyben. A Magyar Karate Szövetség örökre eltiltotta a férfit a karateoktatástól, a dan­fokozat (a fekete öv) viselésétől, véglegesen a karatemester cím használatától. Klubját, a Yakuzák Sportegyesületet kizárták a szervezetből. 

Fontos tudni, ha valaki azt tapasztalja, hogy egy gyermek veszélyben van, bejelentést tehet a megfelelő hatóságnál. Fordulhat a gyermekvédelmi jelzőrendszer bármelyik szereplőjéhez. Felhívhatja a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által működtetett – a nap 24 órájában hívható ingyenes – gyermekvédő 06-80/212-021-es számot is. Bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tehet a rendőrségen. 

Heves vármegyében nagy figyelem kísérte azt az ügyet, amelyben az Egri Járásbíróság 2016 februárjában hirdette ki elsőfokú ítéletét. Indokolásában megállapította, hogy Sz. A. egri tánctanár az oktatás során a kiskorú sértettekkel bizalmas viszonyt ápolt, velük szexuális kapcsolatot létesített. A terhelt a szexuális viszonyok fenntartása érdekében a lányokat pszichés nyomás alatt tartotta, s pedagógusi kötelességét súlyosan megszegve a sértettek erkölcsi és érzelmi fejlődését veszélyeztette. Két kiskorú tanítványáról – beleegyezésük nélkül – pornográf felvételeket készített, azokat a telefonján, s a számítógépén tárolta. Ezért a bíróság a vádlottat számos más bűntényeken túl négyrendbeli kiskorú veszélyeztetése miatt öt év nyolc hónap börtönbüntetéssel sújtotta. Másodfokon az Egri Törvényszék a szankciót négy év és nyolc hónapra enyhítette, ám a férfit a maximális tíz esztendőre eltiltotta a foglalkozása, s nyolc évre a közügyek gyakorlásától. Emellett 1,2 millió forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.