2017.07.14. 18:48
Télen-nyáron egyaránt lesz áram a Felső-Mátrában
Drónos felderítés, többirányú betáplálás, automatizált átkapcsolási rendszer, földkábelek és nem utolsósorban a fák megmetszése – ezeket a lehetőségeket vázolta dr. Boross Norbert, a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. Kommunikációs és Szabályzásmenedzsment Igazgatóságának vezetője.
Fotó: Shutterstock
A terület biztonságos áramellátása érdekében, amint arról korábban lapunkban már beszámoltunk, több szervezettel és hatósággal kezdeményezett szakmai egyeztetést Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Legutóbb dr. Dorkota Lajossal, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökével tartott sajtótájékoztatóján elhangzott: a kivitelező az Émász lesz. Megállapították: meg kellene fontolni, hogy a Mátrában könnyíteni kellene a természetvédelmi előírásokon.
– A Felső-Mátra természetvédelmi terület, ezért ez egy nagyon is speciális hely – közölte dr. Boross Norbert kommunikációs igazgató. – A természetvédelmi előírások pedig nagyon szigorúak. Ősfás területeken haladnak át a légvezetékek, amelyek önmaguktól ugyan nem sérülnek meg, de a rádőlő fák bizony sok gondot okoznak. Hiába tiltja a szabályzat, hogy vezetékek közelében nem lehetnek öt méternél magasabb fák, a természetvédelmi szabályok meg azt nem engedik meg, hogy visszavágják azokat a növényeket.
A nagy erejű szélviharok vagy a téli hófúvások miatt kidőlő fák az idén télen és tavasszal többször megrongálták a légvezetékeket.
– A legutóbbi, áprilisi nagy havazáskor ötvenhét fa dőlt villamos vezetékre – tudatta a szakember. – Az erdőben haladó távvezetékek biztonságos üzemeltetése érdekében erdőnyiladékot szoktak kialakítani. A szélességét szabvány írja elő, a nyiladékban a fák magassága öt méteren korlátozott.
Megtudtuk azt is, hogy 2014 és 2017 között az érintett mátrai térségben 117 középfeszültségű üzemzavart regisztráltak, melyek átlagos elhárítási ideje 2,2 és 5,8 óra között volt.
Arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy az üzemzavar elhárítási idejének csökkentésére a drón lehet a megoldás.
– A drónos felderítéssel pontosan meg tudják határozni, hol keletkezett a hiba, ezért azt gyorsabban el is tudják hárítani, de a rendszert ezzel a megoldással folyamatosan ellenőrizni is tudjuk – fejtette ki a vezető.
Horváth László országgyűlési képviselő lapunknak elmondta, hogy a terület elhelyezkedése és felszíni adottságai miatt a jövőben is számolhatunk hasonló természeti jelenségekkel, ezért fel kell készülni az itt élők, az ide látogatók és az itt működő szolgáltatók biztonsága érdekében a szélsőséges időjárás okozta károk megelőzésére. Ezért az érintett területen a szakma több megoldást, s fejlesztést is tervez.
Várhatóan ahol tudja, a föld alá viszi a kábeleket a kivitelező, ám sok helyen ez a megoldás lehetetlen.
– A kábelesítés leginkább az utak mentén elképzelhető, de van olyan rész, ahol ezt nem lehet kivitelezni. A sziklás hegyoldalban ez a lehetőség nem alkalmazható – erősítette meg a cég kommunikációs igazgatója, majd hozzátette, még ezeken túl is több lehetőséget alkalmaznak, hogy a területen biztosítsák az állandó áramellátást.
– A fejlesztések részeként tervezzük tartalékvezeték beépítését átkapcsoló automatikával, ami azt jelenti, hogy egy másik vezeték másik település irányából betáplálással segít. Így végül egy komplex rendszer áll elő, amely többmilliárdos beruházást igényel, természetesen több lépésben. Hiszen maga a felújítás sem egyszerű, mert sokszor természetvédelmi területen kell különböző engedélyeket beszerezni. Ezért ez mindenképpen többszereplős beruházás lesz, szakmai és helyi összefogással – összegzett dr. Boross Norbert.
A tervek szerint a fejlesztések két-három éven belül r megvalósulhatnak, igaz, ez többmilliárdos beruházás.