Kenyérdagasztás és lekvárfőzés: kipróbálták a falusi életet

Miután beérünk a városba a vári pincék felé vesszük az irányt, az aszfaltos út végén leparkolunk, ugyanis itt áll a több mint százéves Tulipános-ház, ahol jelenleg kilenc gyermek tölti a nyári szünidőben a napjait.

Igazi időutazás a helyszín. A diófa ágán kötéllétrán csimpaszkodnak a gyerekek, a komondor ugat, a csirkék a baromfiudvarban kotlanak és gyerekzsivajtól hangos a tér. A tornácos régi parasztház tulajdonosa, Dudás József maga tette rendbe az épületet, faragta az oszlopokat, foldozta a repedéseket, építette a kemencét és folyamatosan gyűjtögette a mai gyermekek számára ismeretlen tárgyakat.

Épp elkészült a kapros-túrós lepény. A táborozók asztalhoz ülnek és saját készítésű málnaszörpöt kapnak szintén saját készítésű szikvízzel felöntve. Igen, egy százéves szikvízüzem is itt található az udvar szomszédságában – osztja meg velünk Dudás József, aki annak is a gazdája. Azt mondja, három évtizede költözött Gyöngyöspatára, megvették a házat és most már, aki idelátogat, annak egy hamisítatlan egykori paraszti udvar elevenedik meg.

Készségesen megmutatja belülről is az épületet, majd a pincét és az üzemet is. Természetesen a gyerekek mindenhová követik és érdeklődnek, kérdezősködnek, a gazda pedig minden kíváncsiságukat kielégíti.

– Játszva tanulás ez a javából és közben a jó levegőn vannak, de jön is a következő program. „Ühümgulyást” főzünk ebédre – tudatja a házigazda. A leves a nevét egy furfangos paraszt emberről kapta, tudjuk meg, ám még mielőtt mindenki megkapja a feladatokat, a régi ­használati tárgyakról tudnak meg érdekességeket a gyerekek. Láthatnak ostyakészítőt ­1844-ből, kukoricamorzsoló sámlit, szalmavágót és parázzsal működő malacpörzsölőt is.

A parasztiéletmód-tábort első alkalommal rendezték meg közösen a Pata-tanya vendégház vezetőjével. A táborvezető, Rab Gábor elárulja, idén négy turnust indítottak. Szavai szerint a parasztiéletmód-­tábor azoknak a gyerekeknek szól, akik szeretik az állatokat, kíváncsiak a falusi életmódra és az egykori néphagyományokra.

– A gyerekek itt megismerhetik az állattartás rejtelmeit, találkozhatnak az erdei tanyán különféle jószágokkal, mint a racka juh, magyar óriás nyúl, erdélyi kopasz nyakú tyúk, kakas, szürke marha – sorolja. – A héten több helyszínre is ellátogatunk, de a programlehetőségeket a gyermekek igényeihez alakítjuk. A hétre tervezünk kenyérdagasztást, lekvárfőzést, zöldségaszalást, kútásást régi paraszti módszerrel, fafaragást, rákászást is.

Valli Lili hat és fél éves és testvérével a kilenc és fél éves Olivérrel tölt el itt 6 napot. Vasárnap érkeztek és péntekig maradnak, árulja el Lili, aki szüleivel és testvérével eddig Franciaországban élt és most költöznek majd Ausztriába. A magyar anyukától és a francia apukától született gyermekek szeretnek Magyarországon nyaralni. – Nagyon szeretem a meséket, szívesen sétálok az erdőben és az állatokat is nagyon kedvelem, a kedvencem a ló, Franciaországban lovagolni is jártam – árulja el.

Az életre nevelés, a környezetvédelem, a játszva tanulás valódi életre szóló élmény lehet a gyermekek számára. A természethez közel, jó hangulatú, testet-lelket feltöltő program, akik minőségi kikapcsolódást szeretnek pozitív és szeretetteljes légkörben.