Élmény felsőfokon: egri szemmel a Tátra egyik gyöngyszeme – Fotókkal

Eger és környékének természetjáró, kirándulni szerető lakosai olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy magashegyi kirándulás alkalmával nem szükséges négy-ötszáz kilométert utazniuk az Alpokig. A szintén csodálatos hegycsúcsokban gazdag Magas-Tátra mindössze két-három órás autóúttal elérhető a megyeszékhelytől.

A hegyek iránti szeretetünkből felcsigázva egy szép októberi napon mi is elindultunk Szlovákia felé egy kis őszindító tátrai túrára. Egertől mindössze 200 kilométerre található Tengerszem-csúcsot tűztük ki célunkul, melynek megmászása igazi magashegyi élményt ígér. A szlovákul és lengyelül Rysyként ismert csúcs egyben Lengyelország legmagasabb pontja 2503 méteres magasságával.

Reggel hatkor indultunk Egerből és a rövidebb megállókkal együtt is kilenc órára a parkolóban találtuk magunkat. A napi parkolójegy kifizetése után, táskáinkat és élelmünket magunkhoz véve útnak indultunk a fenyvesekkel körbeölelt erdei műúton. A levegő csípős és hideg volt de a monoton felfelé baktatás kellőképpen bemelegítette izmainkat.

Az aszfalt út végére érve, elérkeztünk az egyik leglátogatottabb tátrai látványossághoz az 1494 méter magasan fekvő Poprádi-tóhoz (szlovákul Popradské pleso), mely az ötödik legnagyobb tó a Tátrában.

Lesétáltunk a partra egy-két fotó erejéig majd rövid tanakodás után úgy döntöttünk, erőgyűjtés gyanánt megiszunk egy-egy forró teát a csodálatos panorámát nyújtó vendéglő teraszán.

A meleg mentateától újult erőre kapva folytattuk utunkat a csúcsra. A túra itt már erdei ösvényen halad tovább, a lucfenyőket egyre inkább felváltó törpefenyők között vezetnek lépteink. A táj ezen a ponton igazi magashegyi látványt nyújt, minden irányba csodálatos sziklafalak tárulnak elénk. Túránk következő pihenőjét két tengerszem mellett a Békás tavak mellett töltöttük el szendvicseink és az elmaradhatatlan csoki mellett. A tó tükrében visszatükröződő néhol már havas hegycsúcsok látványa minden fáradozásunkat elfelejtette.

Jó félórás pihenés és fotózás után újra útra indultunk a csúcs irányába. Ettől a ponttól kezd másabb jelleget ölteni a túra, meredekebb néhol láncokkal biztosított részek érik egymást. A mászás ezen része nem nehéz de nem árt a jó koordináció és a szédülésmentesség sem elhanyagolható. A meredek kaptató végén elérkezünk a hegység legmagasabban fekvő menedékházához a Hunfalvy menedékházhoz ( Chata pod Rysmi). Ide most az idő szűke miatt nem tértünk be, tovább vettük az irányt a Hunfalvy hágón keresztül a csúcs irányába. Utunk sziklás, meredek ösvényen vezet, szemet gyönyörködtető körpanorámával. Igaz, a fáradság ezen a ponton már lassította haladásunkat de a tudat, hogy a hágót elhagyva, az utolsó sziklás szakaszon is túl hamarosan megérkezünk a csúcsra, elegendő erőt adott az út folytatáshoz.

Felérve a nagy tömeg ellenére is mérhetetlen nyugalom önti el az ember lelkét, a csípős, friss hegyi levegő átjárta minden porcinkánkat. Sok időnk nem volt nézelődni, így készítettünk néhány csúcsfotót és elindultunk izmainkban a jóleső fáradsággal a parkoló irányába.

Összességében a Rysy megmászása igazi magashegyi csúcstúrát kínál, annak megfelelő nehézséggel. Aki teheti és szereti a hegyek nyújtotta élményeket semmiképp ne hagyja ki, felejthetetlen élmény, ami hajnali indulással egy nap alatt teljesíthető, izgalmas kihívás.