Egyesületet, ribizli- fesztivált álmodott Fehér Imréné Farkas Éva

Tizennégy esztendeje, 2005-ben költözött a településre Fehér Imréné Farkas Éva. Az ottani életét mint turisztikai szervező kezdte az önkormányzatnál. Szavai szerint olyan emberekkel találkozott, akik örültek a személyének és segítették. Ám csak rövid ideig. Nem hosszabbították meg ugyanis a szerződését.

Márton-napkor egyesületet alapítottak

– Szembesültem azzal, hogy egy településen a megszokott kör vagy klikk nem engedi soha, hogy idegen szervezzen, nagy hatással legyen a falu embereire – mondja Éva kicsit keserűen. – Az I. Ribizli Fesztivált sikeresen megszerveztem a segítőimmel és büszke vagyok rá, hogy a szülőanyja vagyok e rendezvénynek. Előtte 2005. november 12-én csodálatos Szent Márton-napi ünnepet tartottunk templomi hangversennyel. Megalapítottuk a Feldebrő Jövőjéért egyesületet, aminek elnöke voltam.

Két évre rá el kellett döntenie, hogy feladja vagy megvalósítja az álmát. Azt, hogy a választott, nagyon szeretett falujáért sokat tegyen, a falusi turizmust képviselve. Ekkor kezdődött el élete legnehezebb időszaka.

A kemencés lángos, a házi szörpök megmaradtak

– Egyedül éltem az ingatlanomban, ami az Éva Udvarházként működött és működik a mai napig is – folytatja. – Azóta nem vagyok már az ottani egyesület tagja sem, nem veszek részt a község rendezvényein. Ez nem rajtam múlott, a falu vezetése nem kívánt együttműködni velem. Azonban minden megpróbáltatás ellenére szeretem a falut és a környékét. A kemencés lángosommal és a házi szörpökkel, lekvárokkal várom ma is a vendégeimet. Nyitottsággal és a maximális jó szándékkal, tenni akarással várom az idei évet is.

Úgy fogalmaz, hogy mindezen már túltette magát. Aranykoszorús kézimunkakészítő-mesterként tevékenykedik és kistermelőként a falusi vendégasztal szolgáltatást végzi. A hagyományőrzést, a népművészetet, a helyi termékek előállítását és azoknak hirdetését boldogan teszi. Saját rendezvényei is vannak. A legrégebbi az általa megvalósított Bödön Ünnep.

Bödön Ünnep lesz megint, ha jön a pünkösd

– A Márton- és az Ödön-naphoz legközelebb eső szombaton tartottam, de három éve átrendeztem és pünkösdvasárnap kerül sor erre a fantasztikus napra – meséli. – Idén már a XIII. Bödön Ünnepem lesz és szeretnék méltóképpen megemlékezni Feldebrő születésének nyolcszázadik évfordulójáról. Már elkészítettem egyedi hímzéstechnikával a címert is. A helyi értékünk, a debrői hárslevelű minél több emberrel való megismertetése is fontos számomra. Gyermekeknek kézműves-foglalkozásokat tartok. Velük például csutkából, dióból és maradék anyagokból készítünk dolgokat.

Megtudjuk még azt is, hogy jelenleg főállásban dolgozik Kecskeméten, ahol rehabilitációs tanácsadó. Elsősorban megváltozott munkaképességű embereket alkalmaznak a cégnél.

– Fontos számomra az emberek szeretete és tisztelete – fűzi még hozzá a kézimunkák aranykoszorús mestere.

Kápolnáról jön dalolni a nótakör

Évát a pünkösdkor esedékes Bödön Ünnepről és a közeljövő terveiről is kérdezzük. – Rendkívül hangulatos pünkösdkor az udvarom – feleli. – Évek óta a Kápolnai Margaréta Nótakör gondoskodik az énekről. Ők igazi baráti társaság. Most úgy szerveztem, hogy ott tudjak lenni a február 23-ára meghirdetett kocsonyabáljukon. Tizenhetedik éve működik a kiskunsági hagyományőrző egyesületünk, amelynek alapító tagja és titkára vagyok. Tavalyelőtt elkezdődött egy nemzetközi projekt, a Slow-Food. Azóta a Slow-Food Kiskunság nevet használjuk. Ez nagyon érdekes, hiszen mi, akik a helyi termékeket előállítjuk, étkeket készítünk a helyi értékeinkből a családnak és vendégeinknek, már korábban is a Slow Food eszméjét hirdettük. Pünkösdkor ez a téma is helyet kap az udvaromban kóstolókkal egybekötve.