2019.03.04. 07:00
A klímaváltozás a hazai agrárium nagy kihívása
Többször volt szükség a jégkármérséklő rendszerre, mint gondolták.
Az öntözés, a jégkár-elhárító rendszer működtetése is terítékre került a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Szervezetének sajtóreggelijén. Szendrei László megyei elnök szerint a kamara fontosnak tartja a gazdálkodók felkészítését a jövő kihívásaira, a magyar agrárium versenyképességének megőrzésére, hiszen a klímaváltozás miatt több területen új, nagy versenytársakat kapnak a magyar gazdák. Példaként említette, hogy Lengyelországban is megteremnek olyan zöldségek, gyümölcsök, amelyek korábban nem, s a kiváló földekkel rendelkező Ukrajna még nagyobb gabonaexportőr lehet, mint most. A hazai termelőknek túl kell lépniük a hagyományos növényi kultúrák termesztésén, ugyanakkor a hazai kertészeti ágazat most is kihívással küzd amiatt, mert nagyon nehéz munkaerőt találni. A gazdák gépesítésbe kezdtek, de emellett szövetkezniük is kellene.
Szendrei László szót ejtett a megyei vízgazdálkodásról is. Az elmúlt évtizedekben megszűnt a csatornahálózat, amelyet újra kell majd építeni, erre országosan több tízmilliárd forintot kell majd fordítani, s a fenntartás sem lesz olcsó. A NAK jégkár-mérséklő rendszeréről elmondta, annak üzemeltetése közel duplájába, hárommilliárd forintba került, mint tervezték, ennek oka, hogy sokkal többször volt rá szükség, mint gondolták. Hevesben jó szolgálatot tett a levegőbe juttatott ezüst-jodid, minimálisra csökkent a jégkár az apróbb szemű jég miatt.
Megemlítette, tavaly nagy probléma volt a szőlőfelvásárlással, a szőlősgazdák a kamarához is fordultak segítségért. A NAK tervez fellépést az ügyben, egyeztetve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával. Szendrei László szerint jó volna, ha a szőlő esetében is lenne garantált felvásárlási ár. Ugyanakkor azt látja, az elmúlt években sok szőlőt telepítettek az országban – a feldolgozók is –, amelyek termőre fordultak, ezért nehézkesebb a felvásárlás.
Téma volt a falugazdász-hálózat átalakítása is. Az elnök elmondta, Heves megyében három falugazdász körzetközpont maradt, ahol intenzívebb munka folyik majd. A falugazdászoknál adták be a gazdálkodók az agrártámogatási kérelmek kétharmadát, s fontos feladatuk az őstermelői igazolványok érvényességének meghosszabbítása is.
Az elnök szólt a megyei agrárképzésekről. Mint mondta, jó a viszonyuk az iskolákkal, jó képzések folynak, a mátrafüredi intézmény tanulói szép eredményeket érnek el szakmai versenyeken. Szeretnék, ha a pétervásárai intézmény visszakapná rangját. Tartják a kapcsolatot az Agrárminisztériummal, hogy milyen képzésekre volna szükség a megyében, s közvetítenek a tárca és a hevesi, agrárképzést is folytató középiskola között. A kamara együttműködik az egyetem Károly Róbert Campusával, ott található a szolgáltató központjuk, Tass-pusztai laborjuk pedig fontos a gazdálkodók számára. A kamara tavaly több tanfolyamot indított, valamint a termelőknek jogszabály-módosításokra, pályázatokra, agrárpolitikai változásokra felkészítő előadásokat is szervezett.
Földügyekben, bizottsági tagságban érkeztek kérdések
Szendrei László a megyei földügyekről elmondta, bár sok volt a földügylet, zömében apró méretű telkek cseréltek gazdát. Az új földtörvény támogatja a birtokkoncentrációt, szerinte azért, hogy életképes méretű gazdaságok jöjjenek létre. Probléma az osztatlan közös tulajdonok újraképződése, ezért rendezni kell az örökléseket. A cél, hogy a föld a gazdálkodóké legyen, mert jelenleg az agrártámogatások jelentős hányada kerül ki az ágazatból bérleti díj formájában.
A kamarához nemcsak földügyekben, hanem a települési agrárgazdálkodási bizottságokkal kapcsolatban is érkeztek kérdések. Szendrei László szerint ezekbe igyekeztek olyan embereket kiválasztani, akik nagygazdálkodók, vagy kicsik, de példamutatók. Szintén számos jelzés érkezett a vadkárok miatt.
Heterogén repce
Szendrei László az őszi vetésű növények állapotáról elmondta, a kalászosok jól átteleltek, most a bokrosodás állapotában vannak. A repce az őszi csapadék nélküli időszak vesztese, ugyanis nagyon heterogén állapotban van, néhol csak télen bújt ki a növény a földből. A gazdák számítása szerint a korábbi évekhez képest hatvanszázalékos termés várható repcéből.
Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock