Egerben keresték a magyar bor jövőjét

Innováció és tradíció a szőlészetben és a borászatban címmel tartottak rendezvényt az egri Labor Kollektív Házban csütörtökön. Arra keresték a választ, hol tart az ágazat hazánkban és külföldön.

Elsőként Marczis Tamás, a Kovács Nimród Borászat szőlésze beszélt arról a nyugat-európai technikán alapuló, de magyar fejlesztésű berendezésről, amely folyamatosan méri az időjárási körülményeket, s javasolja a beavatkozást, amikor megfelelőek a körülmények a leggyakoribb gombabetegségek kialakulásához. Célirányosan lehet védekezni, környezettudatosabban és takarékosabban lehet permetezni a szőlőket. Szerinte érdemes termelőknek összeállni és közösen használni, fenntartani ilyen rendszert.

Polyák István, a Kovács Nimród Borászat borásza a pincék higiéniájáról, a levegő fertőtlenítéséről beszélt, amely egyebek közt ózonos rendszerekkel kivitelezhető. Említette a palackok fertőtlenítését, amelyre egyre több helyen használnak klór-dioxidot, hiszen gyorsan hat. Egyre több helyen használnak szenzorokat, például a hűtésben ez alapvető fontosságú. Ha telefonról, otthonról irányítható a rendszer, még jobb.

Juhász Ádám (Juhász testvérek), Molnár Ádám (Bardon Borászat) és Polyák István részvételével Koklács Kata a hazai borászatok helyzetével, a külföldről átvehető innovációkról beszélgetett. Mindhárman egyetértettek abban, hogy külföldön sok jó dolgot láttak. Ezek közül néhányat itthon is megvalósítanának. A technológiai újításokhoz azonban sok pénz kellene, azonkívül a szakemberképzést, valamint a hazai kutatásokat is magasabb szintre kell emelni. Hátrányként említették, hogy a Kertészeti Egyetemen nem voltak adottak a feltételei a gyakorlati képzésnek, jó ideig külön szőlész-borász képzés sem volt. Széttagolt a kutatóhálózat, ahol leginkább alapkutatások folynak. Egy hozzászóló szerint kutatásban 30–40 éves a lemaradás.

Juhász szerint náluk az elmúlt időszakban komoly fejlesztések voltak, hisz a technológia, a szenzorok, a valós időben kapott adatok nyújtotta előnyökben igyekeznek ezeket meghonosítani. Robotizálják csomagolójukat, illetve hosszú frissességet biztosító palackozást alkalmaznak.

Molnár Ádám annyira nem hisz a szenzorok elromolhatatlanságában, szerinte a borász jelenléte nélkülözhetetlen. Ő a külföldi tapasztalatok közül az összefogást szorgalmazza, mint mondta, Új-Zélandon egy borvidék, a magyar bortermeléshez mérhető borainak 99 százalékát egy palackozó szolgálja ki, míg idehaza kihasználatlanul állnak a gépsorok. Megemlítette, idehaza is kiváltható volna technológiával (távirányító, telefon) egy-két apró emberi közreműködés.

Polyák azt emelte ki, hogy a szőlészetben is kiváltják a gépek az embereket, külföldön sokkal több területen, mint Magyarországon. Úgy látja, itthon sokan kötődnek a régi dolgokhoz, ami a hatékonyság romlását, kényelmetlenséget okoz a borkészítésben. Szerinte külföldön az egyetemek nagyon jól felszereltek, segítik a borvidékek fejlődését.

Telefonos értékelés a kóstolt borokról

Varsányi Benedek a Vinometer elnevezésű mobiltelefonos alkalmazást mutatta be. Ez azoknak szól, akik le szeretnék jegyezni borkóstolási élményeiket, és nem akarnak már bajlódni a papírral, jegyzetfüzettel. Az alkalmazás tárolja a fotókat, valamint többféle, előre megadott, objektív, illetve szubjektív értékelési szempontot is nyújt használójának, pontozni is több skálán lehet. Egyelőre iOS-re érhető el, az androidos alkalmazást fejlesztik, illetve piackutatás is folyik. Kérdésre válaszolva kifejtette, az értékelés csak lokálisan érhető el (bár megosztható közösségi oldalon, vagy exportálható táblázatba), de dolgoznak azon, hogy az anonimizált véleményeket, ha a felhasználó engedélyezi, összegyűjthessék, ami ­segítheti a borászokat, borkedvelőket. Varsányi szerint kíváncsiak egymás értékelésére a borkedvelők. Fölelevenítette, a Rosalia elnevezésű rendezvényen webes felületen is kipróbálható volt néhány funkció, ennek segítségével kimutatásokat készítettek a különböző rozék fogadtatásával kapcsolatban.