Kamerák figyelik a Mátrából az eget és várják a tűzgömböket

– Az ember viszonylag ritkán botlik bele meteoritba, hazánkban összesen mintegy tucatot ha találtak, ám a most telepítésre váró kamerarendszernek köszönhetően a lehulló meteorok pályájának megfigyelése és a becsapódó meteoritok megtalálási helyének meghatározása is lehetségessé válik – foglalja össze az új kamerarendszer lényegét Sárneczky ­Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkéstetői Obszervatóriumában, amely egyébként Magyarország legnagyobb csillagászati megfigyelésekre alkalmas létesítménye.

A kutatási koordinátor azt mondja, értékes tudományos hasznot remélnek attól, hogy „bekamerázzák az országot”.

– Most telepítjük azokat a kamerákat, amelyeknek a beüzemelése és a tesztüzeme hamarosan kezdődik. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy pontos, torzításmentes képet kapjunk a Kárpát-medencére hulló meteoritikus aktivitásról. Az ország ­további három különböző helyszínéről fotózzuk majd ilyen berendezésekkel a teljes égboltot lehetőleg a nap huszonnégy órájában, de a napnyugtától a napkeltéig mindenképpen. Ettől reméljük aztán, ha jön valami meteorfényes hullócsillag, akkor legalább két-három helyről el tudjuk azt csípni, és ha ez sikerül, akkor már klasszikus háromszögelési módszerrel meg is tudjuk határozni a pontos térbeli helyét. Aztán a leérő meteoritokat pedig lehet majd vizsgálni, ugyanis ezek elvben majdhogynem változatlanul, de legalábbis sokkal ősibb formában őrzik a Naprendszer keletkezésének az anyagát, mint a Föld – fogalmazott Sárneczky Krisztián.

A szakember tudatja azt is, hogy a mátrai helyszín után Sopronban és az Alföldön biztosan lesznek megfigyelési pontok és a Dunántúlra is terveznek még egyet. A pontos helyekről azonban még folynak a tárgyalások, hiszen korántsem könnyű megfelelő helyszínt találni.

Folyamatosak a fejlesztések

Sárneczky Krisztián tudatja azt is, hogy az obszervatórium alapjául szolgáló távcsövek és berendezések folyamatosan bővültek, fejlődtek az elmúlt öt évben. A piszkéstetői csillagvizsgálóba egy másik projektnek köszönhetően egy új és teljesen automata teleszkóp került még múlt év őszén.

– Ez az új távcső sokkal kompaktabb, könnyebb, egyszerűbb kivitelű és egyszerre több kamerát is rá lehet tenni. Gyakorlatilag ez a robotizált berendezés már előre megírt programok alapján teljesen autonóm módon végzi az észlelést, tulajdonképpen a nagyon távoli galaxisokban felrobbanó szupernóvák megfigyelésre építették. Abba a kupolába, ahová ez került, még egy régi klasszikus, kézi vezérlésű teleszkóp állt, amelyet hamarosan egy amatőr csillagászati csoport használhat majd – árulja el a kutató, hozzáfűzve, hogy ezeken túl is történtek még újdonságok a hegyen. Többek között nagy öröm az is, hogy az obszervatórium épülete kívül-belül is megújulhatott.