A gyöngyösi gyógypedagógus szerint a korai fejlesztés segít az autistáknak

Máté félénken tekint be a szobába, nem megszokott jelenség, hogy ott idegenek ülnek. Idővel azonban az egyik kedvenc játéka miatt mégis úgy dönt, belép. A hangutánzó bébijáték Máténak csak szórakozás – árulja el Méhész Ágnes gyógypedagógus –, ám nagyon hasznos. Segít, hogy feloldódjon, hogy együtt játsszunk, tudjunk egymással kommunikálni.

Megtudom, hogy a hétéves Máté még óvodás, de már kétéves kora óta ismeri a betűket, tud számolni és imádja a zenét. Különösen kedves játék számára a buborékfújás, és szívesen elidőz a tablettel, mobiltelefonnal, ezeket profin használja.

– Még csak mászott, amikor talált egy újságot a földön és addig forgatta, amíg a betűk olvashatóak lettek. Angolul is a játékos videókból tanult meg, ahogy a betűket és a számokat is autodidakta módon sajátította el igen korán. Számunkra ez nem volt furcsa, mert első gyermek, s úgy gondoltuk, amit csinál, és ahogyan fejlődik, az a természetes – meséli Máté édesapja.

Már két éve járnak a fejlesztőórákra, mert fiuknak a társas kapcsolatok és beszéd terén kell leginkább a segítség. Környezetük szerint is sokat változott e téren Máté. A gyógypedagógus szerint sok szülő érez hasonlóképpen, de a sokszor hallott családi, baráti „jó tanácsok” sem segítenek.

– Az apád is ilyen volt kicsinek, a fiúk lustábbak... Az efféle mondatok csak elnyomják az anyák aggodalmát, elodázzák a kezelést. Az anyák azok, akik leghamarabb látják, ha valami nem stimmel. Figyelmeztető jel lehet, ha már csecsemőkorban sem az emberi hangokra, arcokra reagál a baba, ha nem utánozza a hétköznapi cselekvéseket. Ha nem szeret közös tevékenységekben részt venni, inkább a magányos elfoglaltságok szórakoztatják – véli a gyógypedagógus.

Közben kicsit oldódik Máté, előkerül a stopper, ami jelezi, mikor lesz vége egy-egy tevékenységnek. A szakember hozzáteszi, ez kiszámíthatóságot és biztonságot ad számára.

– Az autizmussal élőknek különösen fontos, hogy a láthatatlant is láthatóvá tegyük. Az idő fogalma megfoghatatlan, számukra kellenek a támpontok, hogy kiszámíthatóvá váljon a világuk – tette hozzá.

Hangsúlyozza, hogy most – bár a tünetek hároméves kor előtt kialakulnak – a diagnózis többnyire csak évekkel az első szülői jelzéseket követően születik meg. Tizenöt éve foglalkozom az autista gyerekek fejlesztésével, a város óvodáiban dolgozó gyógypedagógusként. Az állapot mielőbbi felismerése a szülők számára is fontos, hiszen csak így tudják gyermeküket megérteni.

Nem gyógyítható, de fejleszthető a rendellenesség

Az Autisták Országos Szövetségének adatai szerint ma hazánkban több mint százezer ember él autizmussal. A diagnózist szakemberek állítják fel, ám a jól tájékozott pedagógusnak is szerepe lehet a fejlődési rendellenesség felismerésében. A védőnői szűrővizsgálatok alaposabbak, s például egyre több gyerekorvos is foglalkozik e területtel.

Méhész Ágnes azt mondja, ha a gyanú erős, akkor a következő lépés a szakvélemény megszerzése. Ezt a nevelési tanácsadókon keresztül, vagy magánúton is megtehetik. – Az autizmus alapvetően befolyásolja a gyermek szociális kapcsolatteremtő képességét, kommunikációját, játékát, képzeletét, gondolkodását és viselkedését. Átfogó rendellenesség, melyben a tünetek jellege, súlyossága, intenzitása eltérő lehet, ezért a fejlesztések is egyénre szabottak – húzza alá. Az autizmus nem gyógyítható, ám a szakember úgy véli, hogy megfelelő fejlesztéssel jó eredmények érhetők el, hogy ők is boldoguljanak a mindennapokban.

Április 2-án világszerte az autizmus spektrumzavarra hívták fel a figyelmet, amely tízmilliókat érint a földön. Ezen a napon kék öltözékkel, illetve középületek kék kivilágításával is emlékeztetnek arra, hogy törődjünk autista embertársainkkal.

Egerben az 5. Autizmus világnapi rendezvényét tartotta meg a tíz éves BEN Autista és Autisztikus Gyermekekért Közhasznú Egyesület kedden. Az Ifi Pontban voltak kézműves foglalkozások, s a segítőkutyákról tartottak előadást.