Tovább szigorították a gombászást

A Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg az étkezési célra forgalomba kerülő vadon termett, föld alatti gombák gyűjtésére, feldolgozására és eladására vonatkozó rendelet legfrissebb módosítása. Idén április 1-től újabb szigorítások lépnek életbe.

Az aszályos hetek elmúltával a bőséges csapadéknak köszönhetően erdőkön-mezőkön előbújtak a tavaszi gombafajták. Az erdőjáró, kiránduló ember minden évszakban örömmel fedezi fel a természet ajándékát, és viszi haza, hogy megörvendeztesse a családot az első friss példányokkal. Más a helyzet, amikor emberek kereskedelmi céllal indulnak neki a gombavadászatnak, s a természet törvényeire fittyet hányva dúlják az erdőt. Főként ez utóbbiakra vonatkozik a szigorítás, de a gombaszakértőknek is több dologra kell odafigyelniük.

Két, rendszeresen az erdőt járó embert kérdeztünk meg megyénkben, számukra mit jelent a szigorítás. Ercsényi Károly kerecsendi helytörténész mindennap kisétál a közeli, védett Berekerdőbe, hogy gyönyörködjön a természetben. Ő maga, bár szereti a gombát, soha nem szedi azt le, csak lefotózza, s gyönyörködik a faj sokféleségében. Ha a család megkívánja a gombás ételeket, megveszi az ellenőrzött, termesztett mennyiséget. Úgy véli, bármennyit lehet szigorítani egy szabályon, ám ha azt nem tartják, tartatják be, akkor nem sok értelme van. Eddig is szigorú törvények szabályozták a szabadon termett gomba szedését, értékesítését, ám alig ellenőrizte valaki.

Tuza Gábor, Sirok polgármestere ugyancsak az erdők szerelmese. Ha teheti, bebarangolja a közeli tájakat, gombászik is rendszeresen, ám csak azt a mennyiséget viszi haza, ami a család asztalára kerül. Ő is úgy vélekedik, hogy a mostani módosításból csak az világlik ki, hogy újabb jogszabályok, újabb adminisztrációs terhek lesznek. Szerinte jó lenne, ha a jogalkotó rájönne arra, hogy nem újabb és újabb szabályokat kell alkotni, hanem a régieket betartatni. Ha valaki eddig sem tartotta be az ide vonatkozó körülbelül tíz jogszabályt, akkor ezentúl tizenkettőt sem tart be.

A módosítással a jogkövető állampolgár dolgát is tovább nehezítik. Természetesen néha aktualizálni kell a passzusokat, hiszen változnak a körülmények, a szokások, és elsősorban mi, emberek, de a szabályhalmozás nem sokat változtat a helyzeten. Ő úgy látja, hogy szabályozásra mindenképp szükség van, mivel tapasztalatai szerint a piacra dolgozó gombászok, mindent, de mindent letarolnak. Azt a gombát, amit nem ismernek, felrugdossák, eltapossák, pedig annak is meg van a maga szerepe a természetben. Sokan szemetelnek, letapossák a védett növényeket, hangoskodnak, riasztva ezzel az élővilágot. Mi erre a megoldás? – teszi fel kérdést. Az emberi gondolkodásban kellene rendet tenni, de ez nem megy az egyik pillanatról a másikra.

Lássuk a lényeges módosításokat!

A különböző gombák termesztésére, gyűjtésére az engedélyt a Földművelésügyi Minisztérium állítja ki, de csak annak, aki a gombaszakellenőri tevékenységhez megfelelő képesítéssel rendelkezik. Aki kereskedelmi céllal gyűjtene gombát, annak nemcsak engedélyre, de mostantól különböző dokumentumokra is szüksége lesz. Ezekben kell feltüntetni olyan fontos információkat, mint például az áru címkéjén a gyűjtő vagy forgalmazó neve, címe, valamint a termék származási helye. Mostantól a gombaszakellenőri tevékenységet csak az végezheti, aki ehhez megfelelő képesítéssel rendelkezik. Fontos változás, hogy csak az jogosult erre, aki a minisztériummal – pályázati eljárást követően – gombaszakellenőri tanfolyam szervezésére vonatkozó megállapodást kötött. Piaci árusítás esetén a gombaminősítési igazolást a gomba mellett jól látható módon kell elhelyezni, amely csak az adott árusítási helyen, a kiállítás napján használható fel, és amelyet az árusítás befejezése után le kell adni az azt kiállító szakembernek. Az ellenőrnek gombaminősítési naplót kell vezetnie. Ezt két évig köteles megőrizni.