Heves megyében tovább drágultak a termőföldek

Tavaly országszerte 13 százalékkal több tranzakció keretében két százalékkal kevesebb termőföld cserélt gazdát, mint 2017-ben. Az értékesített volumen továbbra is messze elmarad az állami földeladásokat megelőző 2015 előtti évek szintjétől, az árak emelkedése ugyanakkor immár évtizedes távlatban töretlen. A tavalyi 9 százalékos árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld 2018-ra összességében már átlagosan két és félszeresére növelte árát, áll az OTP Termőföld Értéktérkép elemzésében.

Eszerint a következő években is hasonlóra lehet számítani, ugyanis aprózódnak a birtokok. Befolyásolhatja a következő évek földvásárlási kedvét az agrártámogatások sorsa is, ugyanis eddig ez jelentős szerepet játszott a birtokok gyarapításában, de a kedvező kamatok, az adómentes földbérbeadás és a növekvő terményárak is növelték a keresletet.

A földárak is fölfelé kúsztak a regisztrált tranzakciók alapján. Míg megyei szinten a megelőző évekénél csak minimálisan nagyobb, nagyjából 2,7-szeres volt tavaly az árkülönbség a legolcsóbb – Nógrád, 684 ezer forint hektáronként – és legdrágább – Békés, 1 millió 818 ezer – területi egység között, a járások esetében az árolló jócskán kinyílt, s jelenleg több mint kilencszeres különbség van a Putnoki (405 ezer forint) és a Balatonfüredi (3,813 millió forint) járás átlagára között.

A húsz legalacsonyabb átlagárú járás közül hét Borsod-Abaúj-Zemplén, öt Nógrád, kettő pedig Heves megyei. Ugyanakkor a húsz legmagasabb átlagárú terület elszórtan helyezkedik el: öt Békés, négy Pest, három pedig Veszprém megyei. A legdrágább kategóriába a jó minőségű, illetve a nagyvárosok közelében fekvő területek tartoznak. Egy év alatt nagyot, 28 százalékot drágult Veszprém megye átlag földára, Nógrád pedig még olcsóbb is lett.

Heves megye a középmezőnyben végzett tizenegy százalékos árnövekedéssel, s az átlagár a korábbi kilencszázezer forint környékéről indulva meghaladta az egymillió forintot hektáronként. A lélektani határ alatt már csak három megye földjei maradtak: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala. Ugyanakkor Heves ezt a három megyét előzte csak meg, tehát még mindig olcsónak mondható. A járások közül az Egri, a Hatvani és a Gyöngyösi termőföldjei drágábbak egymillió forintnál, de az átlagár itt is 1,2 millió forint alatt maradt. A többi járásban még hat számjegyű összegért lehetett egy hektár földhöz jutni. Az Egri járásban egyébként olcsóbb lett a föld, Hatvan, Heves és Füzesabony 10 százalék alatt, Bélapátfalván afölött drágult a termőföld, a Gyöngyös környéki parcellák árai 20–30 százalékkal lódultak meg.

A szántóföldek esetében még az egri körzet árai is egymillió forint alatt maradtak, nem csoda, hogy a megyei átlagár is csak 950 ezer forint körül alakult, csupán 30 ezer forintot drágulva. A Heves megyeieknél csak a nógrádi szántók olcsóbbak.

2018-ban legnagyobb mértékben, 21, illetve 16 százalékkal a kert-gyümölcsös és szőlőterületek drágultak országosan. Az erdő-fásított és gyep kategória kilenc százalékát végül a szántóföldek hétszázalékos árnövekedése követte.

Több tranzakció történt, de kisebb területek cseréltek gazdát

Az OTP Termőföld Értéktérkép szerint a termőföldpiac tavaly érezhetően élénkült. A megelőző évi 39 ezerről 2018-ban 44 ezerre nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám hat megyében csökkent, legnagyobb mértékben, 57 százalékkal Pest megyében. A másik végletet három megye – Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy – adja, ahol az ötven százalékot meghaladta a forgalom élénkülése. Hevesben nőtt a tranzakciók száma, ugyanakkor a területek összmérete tizenegy százalékkal, 2200 hektár körülire csökkent. Bélapátfalván több mint hatvan százalékkal nőtt az eladott földterületek mérete, s Eger és Heves környékén is pozitív volt az elmozdulás, ám Gyöngyös és Hatvan vidékén már csökkenés volt tapasztalható, Pétervására és Füzesabony körzetében pedig 30 százaléknál nagyobb volt a visszaesés.

Átlag feletti forgás

A termőföldpiac országos forgási sebessége tavaly 0,67 százalékra csökkent. Azaz a 7,28 millió hektár művelt terület 0,67 százaléka, mintegy 49 ezer hektár cserélt gazdát adásvétel útján. A földárverések megszűnésével már nem a szántókat keresik, hanem a szőlőket és a zártkerteket, gyümölcsösöket. Heves megyében a forgási sebesség átlag feletti, meghaladja a 0,8 százalékot.