Szakértők árulják el, miért szakadt a nyakunkba ennyi eső májusban

Május első napjaiban nagy adag sarkvidéki eredetű levegő indult el dél felé – számol be az Időkép. Mint írják: ez a hideg levegő elérte a Földközi-tenger térségét és egy mediterrán ciklont hozott létre a Genovai-öböl fölött. A ciklon kelet felé elmozdulva tőlünk délre haladt el és 4-6. között több hullámban okozott esőt, záporokat, zivatarokat térségünkben. 5-6-án a hátoldali áramlási zónájában érkező hideg a magasban fagypont környékére hűtötte a levegőt. Emiatt magasabb hegycsúcsainkon havazás is előfordult.

Ezt követően átmenetileg szárazabbá vált időjárásunk, de a következő öntözés nem váratott sokat magára. Május 9. körül egy nyugat felől érkező ciklon frontrendszere hozott újabb csapadékot. Május 12. körül pedig egy magassági hidegörvény és egy hozzá kapcsolódó mediterrán ciklon kezdett kibontakozni Olaszország fölött, ami egy újabb esős, záporos időszakot vetített elő.

Az Időkép tájékoztatása szerint 12-16. között ismét több hullámban érkezett csapadék, és jelentős hőmérséklet-különbségek jelentkeztek a nyugati és keleti országrész között. Ugyanis míg keletre a hidegörvény előoldalán meleg levegő érkezett, addig a Dunántúlra észak felől újabb adag hideg szivárgott be.

A ciklon kelet felé helyeződött át és május 20-26. között folyamatosan biztosította a légköri instabilitást, ami záporos csapadékot okozott az ország különböző részein.

A következő kiadós csapadékot egy Nyugat-Európa felett hosszan elnyúló magassági teknő és annak előoldalán kialakuló ciklon hozta meg. A ciklon Közép-Kelet-Európa térségébe folyamatosan szállította a meleg-nedves levegőt, eközben a középső troposzférában fölénk áramló hidegebb levegő instabillá tette a légkört, ami ideális volt a záporok, zivatarok kialakulásához.

Olvasható az is, hogy a hónap végi özönvíz egy 27-én érkező mediterrán ciklonnal kezdődött, melynek melegfrontja többfelé okozott csendes esőt. 28-án egy fölöttünk hullámot vetett hidegfront adta meg a kényszert a konvekcióhoz, 29-én pedig egy sekély ciklon segítette elő a kiadós felhőszakadással járó, lassú mozgású zivatarok kialakulását. Ez Heves megyében is erősen érezhető volt, a szerdai vihar miatt nehezen járható volt az Egerbakta és Bükkszék közötti út egy része. A tűzoltók pedig egy éjszaka alatt kilenc helyen kellett beavatkozniuk az esőzés miatt.

A kihullható víz a légkörben ekkor már többfelé elérte a 30 mm-t, tehát volt nedvesség bőven, ami végül a felszínt is elérte. A végeredmény pedig önmagáért beszél. A 60 mm körüli májusi átlagos csapadékösszeg mindenhol bőven lehullott, ahogy azt az elmúlt 30 nap csapadékösszegét bemutató térképünkön is láthatjuk. Sőt, egyes helyeken ennek háromszorosa is összegyűlhetett.

Egerben az esős miatt az Eger-patak lépett ki medréből. A vízszintek emelkedése miatt a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) elsőfokú árvízvédelmi készültséget tartott fenn a Tisza bal partján, Kiskörétől Fegyvernekig, valamint a folyó jobb partján, Kisköre és Doba között.

Szilvásváradon szerencsére nem okozott gondot az esőzés, Nagyvisnyón pedig sem a Szilvás, sem pedig a Nagyvölgy-patak medre nem telt színültig. Dédestapolcsányban azonban százötven háznál okozott károkat a szerda délutáni, esti intenzív esőzés. A Bán-patak vízszintje pedig jócskán meghaladta a tavalyi két méteres magasságot is, 2,8 méter magas ár zúdult a falura.

A heves zivatarok miatt a parádfürdői Ilona-völgyben balesetveszélyes helyzet alakult ki. A Mátra közösségi oldala az alábbi videót osztotta meg a vízesésről.