Majd’ minden ingatlant érintett a júniusi villámárvíz Nagyvisnyón

Még tart a kárszakértői vizsgálat a ­júniusi nagyvisnyói villámárvíz után. Az önkormányzat két jogcímen is próbál pénzt igényelni a vis maior keretből, egyrészt a védekezési költségekre, amelyek körülbelül 1,2 millió forintot tettek ki, illetve az önkormányzati tulajdonban, vagyonkezelésben lévő ingatlanokban keletkezett károk kijavítására.

– Az erről szóló anyagot egy jogosultsággal rendelkező kárszakértőnek kell összeállítani, ez folyamatban van. Később az Államkincstárhoz, majd a Belügyminisztériumhoz kell felküldeni a dokumentumokat. A katasztrófavédelem és a kormányhivatal munkatársai már voltak kint. Becslésünk szerint 30–35 millió forintos kárunk keletkezett – számolt be a falu vagyonát ért árvízi megrongálódásokról Csőgér Bálint, a község polgármestere. Hozzátette, mindehhez még tízszázalékos önerőt is elő kell majd teremteniük, ami hárommillió forint.

Az ott élőknek is tetemes káruk keletkezett, hiszen mind a 410 ingatlanban okozott kisebb-nagyobb problémát a villámárvíz. Volt, akinek csak a veteménye lett oda, de másoknak a ház alsó szintjére is befolyt a víz. Most nem arról volt szó, hogy az egyik patak mentén élőket sújtotta az árvíz, hanem a környék összes vízgyűjtő területén – Szilvásváradon, a Bükk-fennsíkon, a Borsodi dombságon – egyszerre volt nagy eső. Csőgér Bálint elmondta, volt, aki rendelkezett biztosítással, mások nem. Tudomása szerint egyes biztosító társaságok rugalmasan jártak el, de vannak, amelyek igyekeznek kibújni a helytállás alól.

Készülni kell

Az elmúlt héten Horváth László országgyűlési képviselő a Parlamentben napirend utáni felszólalásában azt kérte, az önkormányzatok védekezési és helyreállítási költségeit fedező vis maior támogatás törvényesen minél előbb juthasson el az érintettekhez. Készülni kell az ilyen szélsőséges viszonyokra, védőárkokat létesíteni, folytatni a záportározók építését.

– Évek óta próbálunk országgyűlési képviselőnkkel lobbizni azért, hogy a Szilvási-patakon létesüljön egy záportározó. Ezzel más településeket is védenénk, a dédestapolcsányi problémát is kezelnénk. Ez nem állandó vízfelület lenne. A hosszú távú megoldást abban látjuk, hogy a környező falvakkal együtt dolgozunk ki egy pályázatot a jelenlegi vízelvezető rendszerek felújítására, kapacitásuk megnövelésére. Erre akár a 2020–2027-es európai ­uniós pályázati ciklusban kiemelt kormányzati projektként próbálnánk meg pénzt szerezni. Ugyanis nem tíz- s nem százmilliós összegbe kerülne, hanem milliárdos kiadással járna. Hetven- vagy éppen százéves csapadékrekordok dőlnek meg. Most másfél óra leforgása alatt száz milliméter eső esett, nem erre méretezték az árkokat – fejtette ki Csőgér Bálint, megjegyezve, hogy a környéken csak Nagyvisnyónak van kettes fokozatú katasztrófavédelmi besorolása árvíz miatt. El kell indítani a tervezési folyamatot, amelyben fölmérnék, hol mekkora vízelvezetőre volna szükség.

Nagyvisnyón az utóbbi egy év leforgása alatt háromszor volt komolyabb villámárvíz, tavaly júniusban, amikor Szilvásvárad felől érkezett nagy víztömeg, illetve idén kétszer, amikor helyben hullott nagy csapadék. A községi vagyonban keletkezett tavalyi rombolás nyomait még nem tudták teljesen eltüntetni, s nem is kaptak rá annyi pénzt a vis maior alapból, amennyit igényeltek.

Túl közel teszik a patakhoz a kerítéseket

Bélapátfalván nem fordult elő özönvíz, de mint azt Ferencz Péter polgármester elmondta, igyekeznek ­karbantartani a város belterületi árkait, ötmillió forintot költöttek erre. A patakokat is rendben tartják, gépi és kézi erővel is végeztek munkát, utóbbira főként a hidak alatt volt szükség. Mint mondta, vannak állami és önkormányzati tulajdonú területek, vízfolyások is, de mindkettőt gondozzák. Megemlítette, gond akkor van, ha nem tudnak bemenni a területre. Előfordul ugyanis, hogy a patak szélétől számított öt méteren belül teszik ki a kerítést a tulajdonosok, holott az előírások értelmében a parttól számítva egy akkora sávot szabadon kellene hagyni, hogy az autók, a gépek be tudjanak oda jutni. Így viszont több helyen nem tudtak iszapot kotorni a mederben, ami növelheti az árvízveszélyt.