Végre a világ elé tárhatják Aba Sámuel király palotáját

Tavaly ősszel a kormány döntése alapján az abasári Bolt-tetőt ­nemzeti emlékhellyé nyilvánították, emlékeztetett a falu polgármestere az ásatás helyszínén. Mint arról korábban már beszámoltunk, dr. Lénártné Benei Anikó csütörtökön a szakemberekkel és a térség országgyűlési képviselőjével közösen járta be a Bolt-tetőt és az Aba Sámuel-emlékpincét.

– Tizenöt éve azon dolgozunk, hogy felszínre hozzuk ezt a kincset. Minden fórumon elmondjuk és bemutatjuk, hogy mennyire jelentős történelmi helyszínen élünk – mondta a polgármester.

Horváth László, a térség parlamenti képviselőjének szavai szerint e feltárás ügye túlmutat a régiónkon is. Ez egy olyan vállalkozás, amely nemcsak a települést, a Mátrát, hanem az országot és a nemzeti tudatot is gazdagítja majd.

A község központjában található ­régészeti lelőhelyegyüttes hazánk egyik legjelentősebb kora középkori épített öröksége, mondta el a helyszínen a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. Dr. Horváth-Lugossy Gábor rámutatott, a komplex kutatásoknak köszönhetően hamarosan bemutathatják a közönségnek, hogy harmadik királyunk korában miként éltek itt az emberek.

– Magyarország a királysírok feltárását tekintve kissé lemaradt a tőlünk nyugatabbra fekvő országoktól, ám behozhatnánk a lemaradásból azzal, hogy feltárjuk Aba Sámuel egykori királyi központját, keresztény kápolnáját és ha megtalálnánk a sírját is, egy méltó emlékhelyet építhetnénk. Azt pedig büszkén mutathatnánk be a világnak és az utánunk jövő generációnak is.

Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója beszámolt arról, hogy az intézmény régészei folyamatosan kutatnak kincsek után. Elmondta: a legfontosabb feladatuk az, hogy a megyében tovább folytassák a tevékenységüket, bízva abban, hogy hamarosan bemutathatóvá is válnak a feltárt emlékek.

Kormányzati segítséggel

A megvalósuló projektről a Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta: a most aláírt együttműködési megállapodással elindulhat a munka oroszlánrésze.

– Számba vesszük mindazon feladatokat, amelyek a régészeti feltáráshoz szükségesek. Előkészítő tanulmányokat, radarvizsgálatokat végzünk a területen, amelyek pontosan megmutatják majd, hogy a földfelszín alatt hol találhatók építmények, falak. Intézetünk pedig úgy tudja még kiegészíteni ezeket a soron következő régészeti feltárásokat, hogy amint csontok kerülnek a felszínre, azonnal archeogenetika-vizsgálat alá vetjük azt. Ezekből pontosan kiderül, hogy milyen korú csontokról van szó, sőt még a haja és a szeme színét is meg tudjuk majd állapítani az itt elhunytaknak. Valamint a néprajzi kutatóközpont munkatársai velünk együttműködésben az itt feltárt leletanyagokat aprólékosan tanulmányozzák majd, így fény derülhet az egykor itt élt emberek mindennapi tevékenységére – tájékoztatott.