75. születésnapját ünnepli Kovács Kati

Kovács Kati a Heves megyei Verpeléten született, apja teherautósofőr volt, szülei válása után édesanyjával és két testvérével maradt. Első húsz évét Egerben élte le, egyénisége alakulásában nagy szerepe volt kedvenc időtöltésének, a sportnak. A zenével középiskolás korában kezdett ismerkedni.

Az Egerből Budapestre került orvos-írnok lány a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-tanszakára kezdett járni, de továbbra is nehezen élt, a Ki mit Tud?-ra még az orvosa vett neki cipőt. 1966-ban a Rádió Tánczenei Stúdiójának növendéke lett, s ebben az évben megnyerte az első Táncdalfesztivált is a Nem leszek a játékszered című dallal.

1967-ben hosszas rábeszélésre szerepet vállalt Kardos Ferenc első filmjében, az Ünnepnapokban. Az Eltávozott nap és a Fejlövés című filmekben nyújtott alakításaiért 1968-ban megkapta az év legjobb női főszereplőjének járó díjat, ugyanebben az évben főszerepet játszott még a Holdudvar, a Fényes szelek és A hamis Izabella című filmekben is. Póztalan egyszerűsége, természetes bája jól érvényesült a mozivásznon.

Miközben folyamatosan turnézott itthon és külföldön, másodszor is megnyerte a Táncdalfesztivált: 1972-ben az Add már Uram az esőt című első magyar rock-spirituáléval diadalmaskodott. A hetvenes évek elején kétszer is nyert a Tessék választani című rádiós könnyűzenei versenyen, 1972-ben ő lett a drezdai nemzetközi táncdalfesztivál és az írországi Castlebarban a country dalok fesztiváljának győztese. 1974-ben a legnépszerűbb külföldi énekesnek választották meg az NDK-ban, s az év sztárjának Angliában a Music Week című szaklap listáján.

Az éneklés számára szenvedély, lételem: „Tudom, hogy erre születtem. Igazán azóta vagyok az, aki, amióta ezt csinálom, és addig maradok, amíg csinálni tudom” – nyilatkozta.

Kovács Kati számos rekordot tudhat a magáénak: 42 nagy és 92 kislemeze jelent meg, ebből 25 külföldön. Több mint háromszáz gyűjteményes albumon jelentek meg felvételei, legalább 500 dal van a repertoárjában. Lemezei világszerte több mint tízmillió példányban keltek el, a magyar hanglemezgyártás történetében neki jelent meg a legtöbb szólólemeze. Idehaza az ő dalait dolgozták föl legtöbbször, s előadták már őket angolul, németül, franciául, finnül, spanyolul, olaszul, csehül és oroszul is.

Elismerései

1986-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 2011-ben tisztikeresztje kitüntetést vehette át. 2014-ben lett Kossuth-díjas „a magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, páratlanul gazdag előadóművészi tevékenységéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként”. 2011-ben Budapest, 2013-ban Eger díszpolgára lett.

2018-ban Kovács Kati kapta az első csillagot Egerben az Egri Csillagok Sétányán. Az Eger ­Sikeréért Egyesület által életre hívott sorozatban a városért, annak hírnevéért sokat tevő hírességek kapják majd az elkövetkező években ezt az örök emléket. Egy korábbi interjúnkban kíváncsiak voltunk arra is mi az első­, ami Kovács Kati eszébe jut, ha meghallja az Eger szót!?

– Itthon vagyok! Ez olyan, mintha el sem mentem volna – fogalmazott, s elárulta, a közelmúltban Eger utcáin sétálva elfogta a sírás, ahogy belegondolt abba, hogy elmúlt az a több mint ötven év, amióta nem itt él. Elköltözött innen, és mégsem költözött el. Az autogramkérői közt voltak, akiknek ő volt az orvosírnok-asszisztense.

– Az emberek életébe beépül a gyógyítás, ami a zenének is az egyik feladata. Lelkileg rendbe jönni, helyrejönni, vagy kapaszkodót keresni a dalok által is lehet – egészítette ki.