Béremelést, kevesebb munkát követelnek a pedagógusok

Szeptemberig világossá vált, hogy sikertelenül zárultak azok a tárgyalások, amelyeket hónapokig folytatott a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az oktatási államtitkársággal, illetve a Köznevelési Érdekegyeztető Tanácsban. Az érdekvédelmi szervezet szeptember ­22-i kongresszusán úgy döntött, ősszel tüntetéseket, januárra pedig országos sztrájkot szervez, ha november végéig nem sikerül megegyezniük a kormánnyal az oktatást érintő legégetőbb kérdésekben. A PSZ Heves Megyei Szervezete egri tanévnyitó értekezletén Gosztonyi Gábort, a szervezet alelnökét arról kérdeztük, melyek a legfontosabb követeléseik.

Lapunk érdeklődésére elmondta, nagy az elégedetlenség a pedagógustársadalomban, fáradtak a tanárok, az oktatásban dolgozók. Az életpályamodell mára kiüresedett, ezért is követelt már idén szeptembertől béremelést a PSZ. Ám ennek fedezete nem látható a költségvetési törvényjavaslatban, s a köznevelési törvény módosításában sem. A idén januárban megfogalmazott kérésükben szerepelt az őszi fizetésnövelés, amiből semmi nem valósult meg. Azt szeretnék, hogy a minimálbér legyen a számítási alap – ez jelenleg közel ötvenezer forinttal több, mint a pedagógusbérek számítási alapja –, de első körben megelégedtek volna harmincszázalékos emeléssel. Tény, hogy a garantált bérminimum 2014 óta 72 százalékkal nőtt, míg a tanárok bére csupán 27 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok illetménye jelenleg 38 százalékkal marad el más diplomások bérétől.

– Az óraszámok csökkentése is kardinális kérdés – folytatta az alelnök. – Mivel ­heti 22–26 órában határozták meg a tanárok tanteremben töltendő óráinak számát, a mozgó számok miatt nem lehet pontosan meghatározni, mi is az a túlóra. A kollégáim szeretnék, ha csökkennének a többletterheik, hiszen a tanítás mellett nyári táborokban, osztálykirándulásokon, orvosi vizsgálatokon is a tanulók mellett kell lenniük, de a különböző versenyekre is ők készítik fel a diákokat. A jelenlegi helyzet feloldhatatlan feszültségeket okoz a tantestületekben. Most ugyanis ugyanannyit keres, aki 22, illetve aki 26 órát tanít hetente. Számolni kell azzal is – ha minden így marad –, hogy 10–15 év múlva alig marad pedagógus az állami oktatásban. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint tizenötezer elsőéves hallgatóból ötezren jelentkeztek munkára, gyakornoki vizsgára pedig 2800-an, vagyis a fiatalok nagy része eltűnik az oktatási rendszerből. Súlyosbítja a helyzetet, hogy éves átlagban közel ötezer tanár megy nyugdíjba. Az utánpótlásuk ilyen bérek és munkakörülmények között enyhén szólva is kérdéses.

Az alelnök reagált Palkovics László innovációs miniszter nyilatkozatára is, miszerint ősszel önálló szakképzési és felnőttképzési törvény kerülhet a parlament elé. A PSZ szerint nem megengedhető, hogy a szakképzést kiszakítsák a köznevelés rendszeréből. Ez ellen tiltakoznak. Utalt arra is, hogy a kancellári rendszer bevezetése is számos változást hozott, amely a szakszervezethez érkező visszajelzések szerint sok esetben hátrányosan érintette a munkavállalókat.

A felmérés szerint is túl leterheltek

Megtudtuk azt is, hogy a pedagógusok munkaterheléséről kérdőívet tettek közzé, amelyre két nap alatt 1600 válasz érkezett. Az elkészített gyorsjelentés szerint a válaszadók átlagosan 68 órát dolgoznak hetente. A legjobban leterheltek azok, akik tanfelügyeletet, minősítést végeznek. Az is kiderült, hogy a válaszadók 44 órát helyettesítettek átlagosan az elmúlt évben. Az anonim kérdőívet azóta még többen kitöltötték. A felmérés eredményeit a tervek szerint novemberben a PSZ által kezdeményezett, s november 22-én megrendezendő közoktatás napján hozzák nyilvánosságra, és szembesítik ezzel a döntéshozókat. Hozzátette azt is, ha a kormány novemberben eddig az időpontig nem teljesíti a PSZ követeléseit, akkor először tüntetést, s ha nem járnak sikerrel, jövő januártól országos sztrájkot hirdetnek.