2019.11.26. 11:30
Leáldozóban a csekkek korszaka, kényelmesebb és megbízhatóbb is az online ügyintézés
Érdemes megfontolni, hogy közüzemi számláinkat online módon egyenlítsük ki. Főként az idősebbek ragaszkodnak a sárga csekkekhez. Nekik is célszerű segítséget kérniük a fiatalabbaktól a váltáshoz. Hamar belátják, egyszerűbb így az élet. A Díjnet tájékoztatója szerint online fizetők pontosabban egyenlítik ki a rezsidíjat.
Dombiratoson be akarják vezetni az évi kétszeri óraleolvasást
Fotó: Lehoczky Péter
Évekig nem foglalkozott a közüzemi számlák rendezésével Kocsis Lászlóné, 74 éves olvasónk, aki egy kis megyénkbeli faluban él. – Ez mindig a férjem dolga volt – meséli. – Amikor megkaptuk a nyugdíjat, összegyűjtötte a csekkeket, elsétált vele a postára, befizette, majd összetűzte és gondosan eltette a szelvényeket. Miután megözvegyültem, rám hárult ez a feladat is. Egy darabig nem okozott gondot. Akkor változott meg a helyzet, amikor a postán egyre gyakrabban váltották egymást a kézbesítők, és akadt olyan csekk is, amit napokkal később dobtak be a postaládába, így nem tudtam időben befizetni, s késedelmi díjat számoltak fel. Végül a gyerekeim segítettek. A nyugdíjamat folyósító bankom kapott megbízást, hogy csoportos beszedési megbízással emeljék le a folyószámlámról a közműszámlák ellenértékét. Kezdetben bizalmatlan voltam, de beláttam, sokkal egyszerűbb így.
Sok olvasónk van a fentihez hasonló helyzetben, épp ezért alaposabban megnéztük, érdemes-e áttérni az e-számlára, s ha igen, miért? Mindenképp előny, hogy nem kell hosszasan sorban állni a postán, elég csak néhányat kattintani a számítógépen, és interneten akár a szolgáltató oldalán is díjmentesen befizethetjük a gáz-, villany- vagy kábeltévés számlánkat. Aki rendszeresen internetezik, annak nem jelent kihívást az átállás, de olvasóink közül sokan nem tudják ezt megoldani, mivel nem használnak számítógépet. Nekik érdemes például fiatalabb családtagtól segítséget kérni a váltáshoz. Ha rábólintunk, ezentúl nem borítékban, papíron érkezik a számla, hanem a megadott e-mail-címre. Regisztráció után a szolgáltató honlapján a fiókunkban nézhetjük azt meg.
Az a kérdés is egyre többször merül fel, kötelező-e áttérni. Jelenleg a fogyasztó dönt, hogy papír alapú vagy e-számlát kér-e. A fizetési mód szintén választás kérdése, ez lehet postai csekk, banki utalás, online fizetés vagy csoportos beszedés. Az elektronikus számla és befizetés azonban környezetvédő és gyorsabb, rendelkezik számos előnnyel, amit kínál a technika.
Megkérdeztük néhány ügyfélszolgálatnál – ELMÜ, Vízművek, NHKV, – mi a helyzet reklamáció esetén. Megtudtuk, ez is kényelmesen, otthonról online intézhető. A Nemzeti Közművek (NKM) társaságai – például a hulladékszállító cég – fehér csekket küldenek. Az ügyfelek az online ügyfélszolgálati rendszerben akár mobilapplikáción bejelentkezve is megnézhetik, majd készpénzmentesen, biztonságosan kiegyenlíthetik a számláikat.
Kérdés, ha úgy döntöttünk, hogy az e-megoldást választjuk, kiselejtezhetjük-e a már befizetett csekkeket? A Nemzeti Közműszolgáltató ügyfélszolgálatán megtudtuk, ha átállunk elektronikus megoldásra, a szolgáltató honlapján, az online ügyfélszolgálati felületen akár évekre visszamenőleg visszakereshetjük a számláinkat. Érdemes azért az otthoni számítógépen vagy a leveleink közt is elmenteni azokat az éves leolvasásig.
Az online fizetők fegyelmezettebbek
Sokan úgy tudják, hogy évekig meg kell tartanunk a papír alapon érkezett közüzemi számlákat, holott a magánszemélyeknek nincs ilyen kötelezettségük. A békéltető testületek is felhívják a fogyasztók figyelmét: az elektronikus hírközlési szolgáltatások – ilyen a telefon, az internet, a kábeltelevízió – például csak egy évre visszamenőleg követelhetik a tartozást, utána az elévül. A magánszemély, ha nem szeretné őrizgetni a többéves közüzemi számláit, akkor megszabadulhat a fölös hulladéktól.
A szolgáltatóknak egyébként azért is érdeke az átállás, mert a Díjnet adatai szerint az online fizetők pontosabban egyenlítik ki a számlatartozásukat. Tavaly az elektronikusan fizetett számlák 75,9 százalékát határidőre rendezték a fogyasztók, míg 2017-ben 73 százalékos volt ez az arány.