A bor értékesítésében a legnagyobb gond a hazai fogyasztás visszaesése

Dr. Pál Sándort, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanács elnökét arról kérdeztük, hogy valóban az import bor okozza-e az értékesítési nehézségeket? Szavai szerint egyáltalán nem. A problémák abból fakadnak, hogy a belföldi fogyasztás csökken. A külföldi nedű behozatala egyébként is visszaszorul. Az elmúlt öt évben folyamatos volt a csökkenés, s 2018-ban bőven 100 ezer hektoliter alatti volt a borimport, míg 2014-ben 400 ezer fölötti. – Ebben az évben az export is visszaesett – tette hozzá.

– Tavaly volt egy viszonylag jó évünk, egymillió hektoliter körüli kivitellel. A nyugat-európai országokban kevesebb szőlő termett ugyanis, ezért a magyar exportőrök könnyebben tudtak piacra jutni. Idén visszajött a normál szintre a kivitel, tehát csökkent.

Az értékesítési gondok forrásáról szólva az elnök azt mondta: a szőlő termőterülete egy picivel nőtt ugyan, de nem lényegesen hazánkban, Egerben viszonylag jelentősen. Sokat gyarapodott az ültetvények termőképessége. Az elmúlt években a szerkezetátalakítási program keretében nagyon sok ültetvényt kivágtak, újratelepítettek. Az új telepítésű szőlők sokkal nagyobb termőképességűek.

– Kiutat kifejezetten a minőségi bortermeléssel lehetne találni. Az egri elnevezésű, oltalom alatt álló borokkal van lehetőségünk kitörni. Azokat nem lehet helyettesíteni, Egri Bikavért csak Egerben szabad előállítani – közölte dr. Pál Sándor.

A Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, Kovács Zita szerint is bár az import ugyan csökken, de az exportunk nem nő, így aztán nehéz az értékesítés. – Az exportnak évek óta nőnie kellene, mert egyre több termés van az országban. Egyre nagyobb borkészletek halmozódnak fel, mert az új ültetések folyamatosan fordulnak termőre. A hazai borfogyasztási trendek pedig a béka feneke alatt vannak. Tíz évvel ezelőtt a honi borfogyasztás 35 liter körül volt egy főre számítva, most a huszonkettőt is alig éri el – fejtette ki a szakember.

Az okokat firtató kérdésünkre a promóció hiányát említette elsőként Kovács Zita. – Akár ha a belső piacra gondolunk is, nincs mögé téve országos promóció – tudatta. – Nem csoda, hogy a nemzeti tudatban nincs benne a borfogyasztás fontossága. Vannak agrárminisztériumi törekvések az ilyen típusú borpromóció elindítására, illetve azt látom, hogy nagy a zavar még mindig a fogyasztók fejében is itthon. Megrökönyödve hallom, hogy a magyar bor nem jó vagy nem jó minőségű. Tény, hogy valóban van nagyon sok rossz minőségű bor. A 400 forintos műanyag PET-palackosat én sem titulálnám minőséginek – sorolta a hegyközségi elnök, aki szerint ugyanakkor évről évre egyre jobb és egyre szebb minőségű magyar borok kerülnek a boltok polcaira.

Borászok az eladási nehézségekről

Gecse István Feldebrőn két pincészetet működtet 2003 óta. Szavai szerint az volt számára a legfontosabb, hogy különleges borokat készítsen, értéket hordozó termékeket. Szerinte az ágazat sorsa, ha az importborok aránya nem változik, megpecsételődik. Hosszú távon szőlő- és bortermelés csak helyben való értékesítés, szőlőfeldolgozás, borkészítés mentén lehetséges.

A Nagytályán élő Tokár Zsoltnak az egri Kőporoson van a pincészete. Meggyőződése szerint az Agrár Marketing Centrum (AMC) tevékenysége a bor promotálásában nem felel meg a követelményeknek és az AMC pénzügyi lehetőségeinek. Megdöbbentőnek tartja, hogy míg a tévécsatornákon egymást érik a sörreklámok, a bor fogyasztására nem buzdítanak így. Ez szerinte azért is sajnálatos, mert az egészséges ital helyett a bizonyítottan egészségtelenebb sör ivására ösztönzi a média a lakosságot. Szűkebb pátriánkra vetítve bajnak tartja, hogy Egerben csak a Szépasszony-völgyre koncentrálódik a marketing.