2019.12.10. 17:30
Vádlott lett a gyermekeket tanító Heves megyei írónő
Az egri törvényszék úgy találta, hogy a tanítónő nem élt vissza a kötői szabadsággal, s megszüntette az eljárást. Többek között erről is olvashatnak múltidéző sorozatunk legújabb írásában.
Forrás: Shutterstock
EGRI HIRADÓ. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1894. ÁPRILIS 21.
Törvényszék.
(Saját tudósitóinktól.)
Párviadal vétsége. Fischer Adolf kereskedő az 1892. évben előbb dr. Kánitz Gyula, majd dr. Schvartz Sándor ügyvédekkel párbajt vivott. A párbaj tulajdonképeni oka az „Eger” czimű akkori lapban Fischer Adolf által közzétett több rendbeli nyilatkozat volt, mely által dr. Schvartz Sándor és dr. Kánitz Gyula ügyvédek magukat sértve érezték és azért Fischer Adolfot mindketten provokálták.
Mindkét párbaj karddal folyt, vivatott és az elsőben Fischer Adolf és dr. Kánitz Gyula, a másodikban Fischer Adolf szenvedtek könnyebb sérüléseket, még dr. Schvartz Sándor sérteteln maradt. A kir. törvényszék a megtartott végtárgyalás után dr. Kánitz Gyula és dr. Schvartz Sándor ügyvédeket párviadal vétsége miatt 8-8 napi, Fischer Adolfot pedig két párviadal vétsége miatt egy hónapi államfogházra itélte.
Az ítélet azonnal jogerőre is emelkedett amennyiben nem fellebbeztek.
HEVESMEGYEI TANÜGY. A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG ÉS A HEVESMEGYEI ÁLT. TANITÓ-EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: KOLACSKOVSZKY JÁNOS. 1901. AUGUSZTUS 15.
A tanitónő elbeszélése.
A magyar irodalomban eddig még elő nem fordult, szokatlan s épen ezért igen érdekes irodalmi per van készülőben, a mi reánk nézve annál érdekesebb, mert a vádlott irónő hevesmegyei tanitónő. A tényállás a következő: Irgut Aranka káli róm. kath. tanitónő olykor-olykor apróbb elbeszéléseket szokott irni, melyek azután az egri helyi lapok tárcza-rovataiban látnak napvilágot. Egyik ilyen elbeszélésben azt irta az elbeszélésében szereplő egyénekről, hogy azok az „erkölcstelen, dobzódás, tisztességtelen magatartás, korcsmázás, erkölcsi posványba való sülyedés, műveltebb körök kerülése, iskolákat végezni nem képes butaság, becsületes emberek tiszteletére nem méltó hitvány lekűség s durvaság” mintaképei. Az egyes alakokról irt fotografia azonban oly hű volt, hogy az olvasó azonnal ráismert az elbeszélés hőseire. Hölgyről lévén szó, lovagias elégtételt nem kérhettek a szerzőtől, e helyett tehát – becsületsértésért följelentették a biróságnál.
Az egri törvényszék ugy találta, hogy a tanitónő nem élt vissza a kötői szabadsággal s megszüntette az eljárást, a budapesti tábla ellenben Tolnai Antal biró előadásában vád alá helyezte, még pedig ezzel a megokolással: „A fönt idézett kifejezések nem meritik ugyan ki a büntető törvénykönyv 258. szakaszában meghatározott rágalmazási vétségnek a tényálladékát, de helyesen kimeriteni látszanak a büntető törvénykönyv 261. szakaszában meghatározott becsületsértés vétségét, mivel azok a személyek, a kikre az emlitett szavak az elbeszélésben vonatkoznak, a főmagánvádlók személyének kétséget kizáró módon fölismerhetők. Ez az eset pedig fönnforogni látszik, mert a kihallgatni rendelt tanuk egy része nyomban a pótmagánvádlókra ismert alakjaiban, más része pedig azt bizonyitja, hogy a vádlott ezt szándékosan tette azért, hogy őket sértse és boszantsa. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy az elbeszélésben teljesen koholt alakok és viszonyok is fordulnak elő; mert másképp nem lehetett volna a sértést elbeszélés formájában elkövetni.”
FÜLLENTŐ. MULATTATÓ, MINDENT FELÖLELŐ LAP A FÜLLENTÉSEK VILÁGÁBÓL. 1882. FEBRUÁR 1.
A „Füllentő” hirei.
– Egerben, a patak szabályozás alkalmával uj cementre bukkant a vállalkozó társaság. Megfigyeléskor, az igaz, hogy utcai sár féléhez hasonlitott, pedig a patak medrében rakott kőfal közül kikandikáló uj cement – kővé vált. Mint halljuk, egy élelmes zsidó a város ezen jogát már is megvevén, üzletet nyitott.
– A főutca diszpontját képező istálló, pardon parfümgyár, mint hiteles forrásból értesültünk, általános sajnálatra lebontatik s az épület azon része citrom, narancs és fügefa tenyésztésre alkalmaztatik, minek sikeréhez annyival inkább köthetők a legjobb remények, mert a talaj már évek óta igen megtermékenyittetett – a tehenek és lovak folytonos munkálkodása folytán. Ebből a haszon kettős leend: először az utcán járó kelők a mostani kellemetlen illat helyett, finom citrom és narancs illatot szinak be, másodszor a kereskedelemben, különösen az éjjeli üzletekhez szükséges anyagokat nem kell a távoli Olaszországból hozatni.
Ajánlóképünk illusztráció. Fotó: Shutterstock