Kecskék az egri várhegy romjain

HEVESMEGYEI LAPOK. VEGYESTARTALMÚ HETILAP. 1901. OKTÓBER 20.

Az egri hősök szobra.

Aki ma Egerben jár, lát a város közepén egy romokba süllyedt várhegyet. A romok falához házikók támaszkodnak, fenn a romok között itt-ott egy kecske legel, vagy egy-egy honvéd alszik.

Ha a városba jött idegen nem ösmeri a históriát, csak omlott bástyákat lát itt bemohosodott ágyurésekkel; egy barlangot, melyben törött orru márványember fekszik; s az egész várat 3 kis hitvány bádogtáblára festett felirat magyarázza: Alsó-kapu, O-kapu, Setét-kapu.

1902-ben lessz 350 esztendeje, hogy e három kapu körül egy hónapig nem száradt föl a föld az emberi vértől. Európa leghatalmasabb császárának két hada és minden ágyuja egyesült e kapuk alatt. Magyarország már eltiporva hevert, még csak ez a kis vár volt benne az élet… Ha ez a vár is leomlik a magyar nemzetet beirhatja a történelem a holt nemzetek közé s ma már a Tisza és Duna országában nem a magyar arat, templomainkból idegen ének száll és István király koronája nem egyébb, mint numerussal ellátott muzeumi ritkaság.

Dobó és társai – mindössze kétezer ember – feltartóztatták a szultán kétszázezernyi roppant seregét, s megmentették Magyarországot. Eger városa most, az egri vár ormán, diszes érczszobrot akar emelni Dobónak s vitéz bajtársainak, s a szoborbizottság szép, lelkes fölhivásban szólitá fel a magyar közönséget adakozásra a szobor alapja javára. Csekély adományt is köszönettel fogad a bizottság, amelyet dr. Hubay György egri gyógyszerésznek, mint a szoborbizottság pénztárnokának, az egri polgármesteri hivatalnak, vagy akár a fővárosi napilapok utján lehet küldeni a pénzt. Az adományokat nyilvánosan nyugtázza a bizottság, az adakozók nevét a szobor leleplezése ünnepén emlékkönyvben fogják megörökiteni.

MÁTRA. A HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK T. EGYESÜLT MEGYÉK GAZDASÁGI EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. 1874. FEBRUÁR 13.

Inséggel küzdők.

A f. évi jan. 31-ik napjára a gyöngyösi inséggel küzdők javára hirdetett s sorshuzással összekötött tánczvigalom a gyöngyösi kaszinó egyesület termében valósággal megtartatott.

Midőn a kaszinói társulat eme tánczvigadalom tartását elhatározta, még csak álmodni sem merte, hogy kedves honleányaink részéről nagyobb mérvü s mennyiségü tárgyak beküldésével fog szerencséltetni, miért is csak 2000 db sorsjegy kibocsátását rendelte meg; azonban minthogy buzgó s a szenvedő nemes érzelnü honleányaink a tárgyak beküldésével egymással vetélkedtek, s ennek folytán 352 db tárgy küldetett be, melynek értéke a kibocsátani tervezett 2000 db 25 krros sorsjegyek értékét majdnem megkétszerezte a sorsjegyek száma 4000-re emeltetett fel, melyből elkelt 3089 db, a megmaradt 911 db ugy az egri érsek ő excellentiája által kétszeres áron kifizetett s visszaküldött 100 db hasonlag a gr. Almásy György úr által megvett de szegények javára visszaküldött 200 db sorsjeggyel együtt az inségesek javára 1111 sorsjegy játszott.

Szerkesztő barátom talán azt is szeretnéd tudni hogyan mulattunk? Ismerve a gyöngyösi és vidéki közönséget elképzelheted, s elég, ha annyit jegyzek meg, hogy a vigadalom kivilágos kiviradtig tartott, s ekkor valószinüleg mindnyájan megelégedetten hagyták el a termet.

HATVAN ÉS VIDÉKE. TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI HETILAP. 1901. ÁPRILIS 21.

Germanizáló czukorgyár.

A selypi czukorgyár hivatalos érintkezésben szóban ugy mint irásban a német nyelvet használja. Módunkban volt meggyőződni Hatvanba és a vidékre küldött leveleiből, hogy ugy a czégnyomás (vignetta) mint a czimzéstől kezdve, az egész levél az aláirásig ékes germán nyelven van irva. Nem menne el csaszlauba, a honnan ide került a mi becsületes vidékünkre magyar kenyéren élni az a sült német és cseh kompánia? Mert hiszen csehek és németek az istenadták igazgatójuktól kezdve, le az utolsó számottevő mesterig. Mondanunk sem kell, hogy alattuk a rájuk utalt munkásnép csak sanyarog. Csekély bérért nehéz munkát végez, míg a zsirosabb konczokat rajrokonaiknak adják. Számtalan panaszt hallottunk már a szegény elcsigázott munkásnép ajakáról. S mindezekért nagyon rászolgálnak az állam által nyujtott szállitási és adó kedvezményekre. A derék gyár müködését különben majd figyelemmel kisérjük.

Tallózta: Szilvás István