A közoktatás helyzete volt a pedagógusok egri vitafórumának témája

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az ország valamennyi tankerületének, szakképzési centrumának helyszínén vitafórumot rendez a közoktatás válságáról, amelyről vitairatot is készített. Csütörtökön Egerben tanácskoztak a pedagógusok, akiket Gosztonyi Gábor, a szervezet alelnöke köszöntött.

Lapunk érdeklődésére elmondta, szeretnék megtudni kollégáik véleményét arról, hogy számukra melyek a legégetőbb kérdések szakmai vonatkozásban. Az alelnök bejelentette azt is, a PSZ az új szakképzési törvény miatt az Alkotmánybírósághoz fordult, továbbá megalakította a Pedagógusok Sztrájkbizottságát is. Arra a kérdésünkre, mikorra terveznek sztrájkot, úgy válaszolt, kérdéseiket, felvetéseiket januárban megküldték a miniszterelnökségnek, ám ott egyelőre nem jelöltek meg partnert az egyeztetésre. Addig a sztrájk időpontja is bizonytalan. A sok vitát kiváltó Nemzeti alaptantervről azt mondta, hatalmas az ebben foglalt tananyag, az erre épülő kerettantervek az ígéretek ellenére a mai napig nem jelentek meg. Az új tankönyvekről fogalmuk sincs a pedagógusoknak.

Megkérdeztük, mi a PSZ álláspontja a gyöngyöspatai ügyről. Gosztonyi szerint nem kérdés, hogy a hatályban lévő törvények alapján meghozott bírósági ítéletet végre kell hajtani. A szegregációról úgy vélekedett, rendkívül káros jelenség, ugyanakkor az erőltetett integrált oktatás sem hatékony. Az eredményes tanításhoz hiányoznak a feltételek.

A fórumon a továbbiakban a vitairatban felvázolt problémákat véleményezték a résztvevők. Hiányolták a pedagógusok módszertani szabadságát, amellyel ma nem vagy csak korlátozottan rendelkeznek. Megfogalmazták azt is, hogy a különböző fenntartású intézmények finanszírozása között mára hatalmas szakadék alakult ki. Szorgalmazták, minden gyermek ugyanannyit érjen a költségvetés szempontjából.

A bérekről szólva elhangzott, a több évre elhúzott béremelés mára teljesen elvesztette értékét. A 2014-es minimálbéren befagyasztott pedagógusbérek mostanra a diplomás átlagbérek hetven százaléka alá süllyedtek. Óriási gond – fogalmazták meg többen is –, hogy nagyon alacsony a 30 évnél fiatalabb pedagógusok aránya, mindössze négy-öt százalék, mivel a munkaterhek és az alacsony bérek miatt a pálya elvesztette vonzerejét. A pedagóguspályán a heti 56 órás munkaterhelés az OECD-országok között hazánkban a legmagasabb. Így a PSZ azt javasolja, a tanítással lekötött heti óraszám fix 22 óra legyen.

A szakképzésről szólva elhangzott, az 1993-ban kiadott szakképzési törvénytől számítva a 2020-ban bevezetendő iskolaszerkezet a tizedik beavatkozást jelenti csak a szakképzés rendszerébe, jelezve a területen uralkodó káoszt. A PSZ idén januárban az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Alkotmányjogi panaszában azt kifogásolja, hogy a szakképzésben foglalkoztatottak – egyeztetés nélkül – közalkalmazotti státuszukat elveszítve A munka törvénykönyve hatálya alá kerültek, jogorvoslati lehetőség nélkül. Azt követelik, hogy az AB a kifogásolt rendelkezéseket 2020. január elsejétől, visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.

A pedagógusok hiányolják a társadalmi párbeszédet

A fórumon jelen lévők egyetértettek azzal, hogy a társadalmi párbeszédre 2010 óta alig van lehetőség. Az elmúlt tíz évben a szakszervezetek szinte teljes mértékben el voltak zárva az érdemi információktól egy-egy döntés előtt. Ennek következménye, hogy az oktatás ott tart, ahol, hogy akik tehetik, menekülnek belőle, vagy meg sem kísérlik az oda belépést, hogy csökken az iskolában eltöltött évek száma, hogy nem lehet elmozdulni a kompetenciák fejlesztésében a sereghajtói pozícióból. Katasztrofális mértékű a pedagógushiány, rohamosan csökken azok aránya, akik még jól érzik magukat az iskolában. Az oktatásban dolgozók újra a nemzetgazdasági átlag alatti bérhez jutnak. Nem csökken a korai iskolaelhagyók aránya, folyamatosan nő az esélyegyenlőtlenség is, ezáltal a szelekció is. A pedagógusok közül többen azt is megerősítették, hogy a kormány által bevezetett életpályamodell mára csődöt mondott, alkalmatlan a minőségfejlesztési célok megvalósítására. Megjegyezték, mára eltűnt a mosoly az iskolákból a diákok és a tanárok túlterhelése miatt.