A járásbíróságok feladata lett a végrehajtás elrendelése

– A klasszikus alaphelyzet az, hogy a kiskorú gyermek a szüleivel közös háztartásban nevelkedik, akik természetben gondoskodnak róla. Ám, ha valamilyen gond van akár a házastársi, vagy akár az élettársi kapcsolatban, s az életközösség felbomlik, akkor az egyik szülő ebből a körből kikerül. A szülőnek és a kiskorú gyermeknek ugyanakkor alkotmányos joga – és egyúttal kötelezettsége is –, hogy kapcsolatot tartson. Ha megszűnik a napi kapcsolat, abban az esetben nagyon fontos, hogy folyamatos ütemezéssel ezt a lehetőséget biztosítsuk – világít rá a szabályozás alapvető indokára dr. Tőzsér Lajos.

Kéthetenként van folyamatos kapcsolattartás

Az Egri Törvényszék polgári, gazdasági és munkaügyi kollégiumának a vezetője hozzáteszi: az általános bírói gyakorlat szerint kéthetenként van folyamatos kapcsolattartás, ami persze függ a gyermek életkorától, a korábban kialakult kötődés intenzitásától. Továbbá attól, hogy a gyámhatóság vagy a bíróság határozatában megállapította-e az elvitel jogát, illetve ezt a folyamatot a gyámhatóság felügyeli.

E kérdéskör szabályozása eddig is kettős volt. A kapcsolattartást, ha a felek kérték, a bíróság szabályozta, akár a szülői felügyelet jogának rendezése során, akár a házassági bontóperben is. S ha változás következett be a szülők életkörülményeiben, úgy ennek újraszabályozását is a bíróságtól lehetett kérni akkor, ha a korábbi szabályozástól két év nem telt el, egyébként a gyámhatóság járt el.

Ha viszont például a nagyszülők és az unoka közötti kapcsolattartásról volt szó, akkor a gyámhatóság volt ­jogosult ennek a kérdésnek a szabályozására. Azaz, a bíróság vagy a gyámhatóság határozta meg azt, hogy a ­hozzátartozó milyen rendszerességgel tarthat kapcsolatot a gyermekkel. Ugyanakkor az is előfordulhatott, hogy a szülők megegyeztek – ez az önkéntessége miatt a legkedvezőbb változat –, s az egyezségüket a bíróság jóváhagyta.

– A határozat kimondta – folytatja a szakember –, hogy a háztartásból kikerülő szülő kéthetente, például szombaton tíz órától jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani. Őt magával is viheti, a végén pedig köteles a mindenkori lakóhelyére visszavinni. Rögzíteni kellett azt is, hogy hol kerül sor a gyermek átadására. Ez jellemzően az a hely, ahol a gyermek lakik vagy tartózkodik. De nagyobb gyermeket a jogosult az iskolából is elvihette pénteken, ha történetesen kétéjszakás, péntek-szombat-vasárnapi kapcsolattartásról volt szó.

A bíróságnak rendelkeznie kellett arról is, hogy ha valamilyen okból kimarad a rendszeres kapcsolattartás, azt mikor pótolják. Jellemzően a következő héten. Ugyanígy az előzetes értesítés jogát is rendezni kellett, hogy azt mennyi idővel korábban tegyék meg, ha az elmarad a köznyelvben használatos láthatás.

A szabályozás újdonsága a bíróság szerepe

A fentiekben részletezett szabályozás – amely a kapcsolattartás rendjét határozta meg – március 1-je után sem változott. A szabályozás újdonsága az, hogy a bemutatott, bíróság vagy gyámhatóság által szabályozott kapcsolattartás végrehajtására, azaz az önkéntes teljesítéssel elmaradt „láthatás” pótlásának elrendelésére a jövőben már nem a gyámhatóság, hanem a bíróság hivatott.

Dr. Tőzsér Lajos az új szabályozásról elmondta: ha a kapcsolattartásra jogosult valamilyen okból nem tudja elvinni a kiskorút, vagy nem jön ­érte, akkor március 1-jét megelőzően a gyámhatósághoz lehetett fordulni végrehajtásért. E hónaptól viszont kizárólag a gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerinti járásbíróság az illetékes. Kérelemre bíró vagy bírósági titkár által vezetett nemperes eljárásban hoznak határozatot.

Fontos tudni, hogy mit ír elő az új szabályozás.

A kérelem benyújtásának a menete

A kérelmező a járásbíróságokon az ügyfélsegítő, azaz a valamikori nevén a panasznapon nyújthatja be kérelmét, hogy igényli a kapcsolattartás végrehajtását. Előadhatja ezentúl elektronikus úton is az ügyfélkapuján is, a birosag.hu honlapon az ehhez szükséges nyomtatványok megtalálhatók. Megteheti emellett a jogi képviselője útján is, valamint a törvényszéki ügyfélközpontban. A változást előíró jogszabály a tárgyi költségfeljegyzési jog kedvezményét is biztosítja a kérelmezőnek, vagyis nem kell a kérelem beadásakor illetéket leróni, hanem azt az eljárás végén a bíróság szabja ki. Ez alkalmanként hatezer forint. Ha valakinek költsége merül fel, az annak a megtérítését kérheti, ha például messziről kell utaznia, ám meghiúsul a láthatás.

Ki és mit kérhet a végrehajtás érdekében?

– A kérelmező lehet a kapcsolattartásra jogosult és az arra kötelezett is. Kérheti a végrehajtást – az esetek többségében – az, akinek a kapcsolattartási joga sérül, jellemzően az apuka. A kérelemben fel kell tüntetni az eljárásra jogosult bíróságot, a kérelmező nevét, lakóhelyét­, jogosultsága jogcímét, a kérelmezett nevét, lakóhelyét, illetőleg az ő és a gyermek azonosításához szükséges adatokat. Azt a határozatszámot, ami a kapcsolattartást korábban rendezte. S legfőképpen azon magatartás leírását, amelyből megállapítható, hogy a kapcsolattartás miként és miért hiúsult meg, valamint határozott kérelmet a végrehajtás elrendelésére.

– Mindennek előterjesztésére harmincnapos határidőt ír elő a jogszabály – közli dr. Tőzsér Lajos. Hozzáfűzi: – Ezután a bíróság beszerzi felhívás útján a kérelmezett – példánkban az anyuka – nyilatkozatát arról, miért maradt el a kapcsolattartás, az felróható-e neki. A válasz után a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy a leírt magatartás a kérelmezettnek felróható volt-e, vagy sem. Úgy járt-e el a kérelmezett, ahogy az az adott helyzetben elvárható, vagy sem.

A bíró vagy a bírósági titkár szükség esetén meghallgatást is tarthat, ahol tisztázhatók a kétséges körülmények. Be kell szerezni a kapcsolattartást rendező alaphatározatot is, s ezek alapján elbírálható, hogy a végrehajtásnak helye van-e, vagy sem. Ha igen, akkor a bíróság ezt előzetesen végrehajtható végzéssel rendeli el, vagyis az ellene benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az eljárásnak minél gyorsabbnak kell lennie, ezt biztosítja az előzetes végrehajthatóság is, ugyanis mint már említettem, a kapcsolattartás alkotmányos alapjog, amelynek a gyakorlását biztosítani kell. Ez a gyermek érdeke, s ez a jog semmiképpen nem sérülhet.

Felhívás: a kérelmezett tegye lehetővé a „láthatást”

A végrehajtás elrendelésével a bíróság felhívást ad ki a kérelmezettnek, hogy tegye lehetővé a kapcsolattartást a megfelelő időben, de legkésőbb hat hónapon belül.

– A bíróságnak meg kell jelölnie a pótlásra rendelt pontos határidőt – avat be a részletekbe a kollégiumvezető. – Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a pótlás ne a folyamatosan járó kapcsolattartás ­időpontjára essék. Előfordul ugyanakkor, hogy a kérelmező külföldön dolgozik, nem jár kéthetente haza, s így nem oldható meg a félhavonkénti kapcsolattartás. Ezeket az eseteket egyedileg kell elbírálni. Mint azt is, ha a gyermek éppen külföldi nyelvi táborban tartózkodik. A szabályozás első szakasza tehát a benyújtott kérelem elbírálásával, jellemzően a végrehajtás elrendelésével zárul. A határozatban továbbá fel kell hívni a kérelmezőt arra is, hogy jelentse, eleget tett-e a kérelmezett a határozatban megjelölt kötelezettségének.

A végrehajtás keretében három dolog következhet. Ha a kérelmező nem jelez, azt úgy tekinti a bíróság, hogy nincs tovább tennivalója, vagyis a kérelmezett végrehajtotta a pótlásra vonatkozó kötelezettségét. Ha kérelmező jelzi a pótlás megtörténtét, akkor sem folytatódik tovább az eljárás. Ám, ha a kérelmező azt jelenti be, hogy a kérelmezett nem teljesítette a bírósági határozatban foglaltakat, akkor következik egy újabb eljárás, amelyben a bíróság már szankciót szab ki a kötelezettségszegő kérelmezettel szemben.

A bírság összege 500 ezer forintig terjedhet

– Ez indulhat a gyámhatóság megkeresésével – magyarázza a szakember –, hogy az mozdítsa elő a kapcsolattartás foganatosítását. Van bírságolási lehetőség is, az összeg 500 ezer forintig terjedhet, persze, e téren a fokozatosság elvét kell alkalmazni. Súlyosabb szankció a rendőrség közreműködésével történő kényszerítés. Ez speciális végrehajtási eljárás, amelyben az önálló bírósági végrehajtó kényszeríti ki a gyámhatóság és a rendőrség közreműködésével a határozatnak megfelelően a kapcsolattartást. Van mód arra is, hogy a bíróság jelezze a gyámhatóságnak: szükségesnek látszik a szülői felügyelet megváltoztatása, mert az azt gyakorló fél sorozatosan megszegi a kötelezettségét. A gyermek harmadik személynél való elhelyezése is megtörténhet, vagy végső soron a kapcsolattartás akadályozása miatt büntető feljelentés is tehető.

– Az is lehetséges, hogy – a példánknál maradva – az anyuka lesz a kérelmező, mert az apuka a megjelölt időpontban nem jött el a kapcsolattartásra. Ekkor a már említett folyamat megy végbe, csak fordított előjellel, hiszen a különélő hozzátartozót is terheli a kapcsolattartás kötelezettsége a gyermek érdekében – zárja a tájékoztatást dr. Tőzsér Lajos.

Feszes, rövid eljárás lenne kívánatos

További kérdésként merül fel ilyen esetekben az is, hogy mennyire vehető figyelembe egyik fél sorozatos, vagy éppen elhúzódó kötelezettségszegése esetén a kapcsolattartás elmaradásának hatása a gyermekre?

– Az lenne igazából a kívánatos, ha ez a bírósági eljárás feszes lenne, rövid határidő alatt menne végbe – hangzik a szakember válasza. – Mivel az eljárásra harmincnapos határidőt ír elő a jogalkotó, ez azt jelenti, hogy abba két hétvége is beleeshet. A bíróságnak viszont kérelmenként kell eljárnia, mégpedig lehetőleg ugyanannak a bírónak, bírósági titkárnak, hogy egységesen láthatók és kezelhetők legyenek a kapcsolattartással összefüggő problémák, s a szankcionálás is megfelelően legyen alkalmazható.