Az egri séf szerint a veszélyhelyzet még jobban összekovácsolta a Macok csapatát

A Dining Guide magazin Macsinka János séffel, a Macok Bisztró tulajdonosával készült interjújában arról kérdezte a szakembert, Heves megyében milyen hatással volt a járvány azokra a hazai kertészetekre, amelyek az utóbbi években teljesen az éttermek ellátására fókuszáltak mikrozöldekkel, csírákkal.

„Személy szerint olyanról nem tudok, aki tönkrement volna. ” – mondta Macsinka János hozzátéve: a beszállítójuk, aki eddig mikrozöldeket szállított számukra, most palántákra állt át, de a múlt heti bejelentés óta visszaáll a csírákra. Kiemelte: ők eddig is következetesen képviselték a környék ízeit, és eddig is több kistermelőtől rendeltek, most pedig tényleg muszáj a helyi alapanyagokra koncentrálniuk, hiszen a nem tömegszállítmányként érkező áru jelenleg nem jut be az országba.

A járványhelyzet a vendéglátó szektorra is nagy hatással volt, sok vendéglátós egyik napról a másikra vesztette el munkáját. A Macok csapatát viszont úgy tűnik, a veszélyhelyzet csak még jobban összekovácsolta. A séf úgy nyilatkozott: „Azok az emberek, akiket meg tudtunk tartani, vagy most vissza tudtunk venni, olyan pozitív a hangulatról, összetartásról tesznek tanúbizonyságot, ami fantasztikus. Bármit kérek tőlük, azonnal megcsinálják, legyen az festés, csiszolás, bármi. Most mindenki csinál mindent. Az embereken is változtatott és a helyzet, és rajtunk is.”

A magazin arra is kitért: mit változtatott rajtuk, tulajdonosokon a kialakult helyzet?

„Azt, hogy igenis tartalékolni kell, még többet, mint eddig. Mi eddig is így tettünk, de ez most megviselt mindenkit. Mi mindig próbáltunk építkezni, a berendezést frissíteni, alakítani. Mindig visszaforgattuk a pénzt, és arra törekszünk hogy ne egy lepusztult, elhanyagolt vállalkozást vigyünk, és a vendégek jól érezzék magukat nálunk. Sosem abban gondolkodtunk, hogy külsőségekben képviseljünk egy életformát. A mi életünk a vendéglátás, mindannyian folyamatosan az étteremben vagyunk. Meg kell találnunk olyan új koncepciókat hogy több lábon tudjunk megállni.”