Komoly szakmai előkészítést és támogatást nyújthatnak a főépítészek Heves megyében

– A főépítészi rendszernek három rétege van – tudatta Fajcsák Dénes. – Az első a települési főépítészi hálózat, ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok foglalkoztatnak ilyen szakembert. Ennek lehet térségi megoldása, ahol több helység összefog és közösen fizetik egy alkalmazott bérét. Felettük áll a megye önkormányzati főépítésze, majd pedig a megyei állami főépítész.

Heves megye 121 településéből jelenleg 24-25 esetében tevékenykedik főépítész. Négy városban van állandó közalkalmazotti foglalkozású, Füzesabonyban, Gyöngyösön, Hatvanban és Egerben. A polgármester azonban komoly szakmai előkészítést és támogatást kaphat tőle.

– Arra törekszünk, hogy a városok, községek irányítóival tudatosítsuk, az ő érdekük, hogy legyen főépítészük, mert egy szakmagyakorló jobban alá tudja támasztani, hogy egy-egy épületet szabad vagy nem szabad megépíteni, illik-e az adott környezetbe – fogalmazott Fajcsák Dénes.

Az e hivatás képviselőinek feladatairól elmondta, hogy egy helység közigazgatási területén a polgármester és a képviselő-testület településrendezési szakmai munkáját készíti elő és látja el. A helyi szabályozási és rendezési terveik elkészítését, folyamatos felülvizsgálatát végzi, a grémium számára prezentálja szakmailag a módosításokhoz szükséges munkarészeket is. Bevonja és felügyeli az érintett szakterületek tervezőit. Lehetősége van a településkép védelmi rendeletén keresztül bizonyos eljárások segítségével a beruházásokat felügyelni, moderálni. Elkészíti a Településképi Arculati Kézikönyvet és ezt folyamatosan felülvizsgálja. Működtethet mindemellett települési tervtanácsot is. Ezen felül, amennyiben az adott helység vezetőségének a bizalmát élvezi, akkor bármit megtehet a város, av falu napi működésének jobbá tételéért, mint például a fásítás, a szelektív hulladékkezelés, az utcabútorok kihelyezése vagy akár a forgalmi rend fejlesztése.

Továbbá a főépítészek az építészek munkáját segítve, felügyelve, katalizálva dolgoznak, hogy mind az épület, mind az utcák, telektömbök, mind a városrészek, vagy akár teljes város esetében minél jobb végeredményt biztosítsanak.

– Egy jó főépítésznek rendkívül komplexen kell gondolkodnia – jelentette ki Fajcsák Dénes. – Míg a tervező a telekre vonatkozó jogszabályi háttérrel, a megrendelő érdekeit, a műszaki előírásokat betartvat, s ezen túl jó esetben építész szakmai minőséget, értéket teremtve végzi a munkáját. A főépítésznek mindezeket szem előtt tartva a tágabb környezetet figyelembe véve, a következményeket is vizsgálva, elemezve, megértve kell moderálnia egy-egy tervezési vagy fejlesztési folyamatot.

A szakember hozzátette még, a hivatás gyakorlójának képviselnie kell egyszerre a települést, annak lakóit, a hatályos jogszabályok érvényesülését, a meglévő értékek védelmét. A jövő számára fenntartható, lehetőség szerint kis környezetterheléssel épülő, nem környezetkárosító folyamatok irányába kell vinnie a fejlődést, mindezt az utókor számára építészeti értékteremtéssel.

keret: Az államiak segíthetik a helyi főépítészek munkáját

Az állami főépítész nem szólhat bele a települési főépítészek munkájába. Bizonyos esetekben elképzelhető, hogy tervtanácsi, településképi véleményt felülvizsgálhat, de ennek megvan a szakmai, jogi eljárásrendje, önkényesen nem bírálhat felül semmit. A lényeg az lenne, hogy folyamatos szakmai konzultáció alakuljon ki az állami és a megyében tevékenykedő többi főépítész között. Ha a kommunikáció ezen formája működik, a kérdéses, vagy bonyolultabb esetek közösen átnézhetők, megvitathatók. Ennek végeztével egységes álláspontokat határoznak meg, így a szakmai teher és felelősségvállalás megoszlik a főépítészi hálózaton belül, s nem csak a helyinek a vállát nyomja az – fogalmazott Fajcsák Dénes.