Új dolgok derültek ki Szilvásvárad őskori történetéből

A szilvásváradi Archeoparkban csendes volt eddig az idei év, azonban remélik, a következő már annál eseménydúsabb lesz. Regős József, a térség őstörténetével foglalkozó park vezetője elmondta, míg tavaly tavasszal háromezer gyereknek szerveztek programokat, addig idén ezek a járványveszély miatt elmaradtak. Bíznak abban, hogy jövőre pótolni tudják a programokat.

– Egy újabb pályázatunk az Orbán Ház Múzeum felújítását, átalakítását, új szolgáltatások bevezetését segítené, új lendületet adna a jövőhöz. Jelenleg a kiállítási anyagot szortírozzuk. Most két témában látható kiállítás a házban, van egy néprajzos és egy őstörténetről szóló, utóbbit jobban különválasztanánk, s még részletesebb információkkal szolgálnánk. Még inkább meg tudjuk világítani, milyen csodás környezetben élünk itt. Szilvásvárad természeti környezete és régészeti múltja is hihetetlenül gazdag – mondta Regős József.

Ezt mindjárt három számmal is érzékeltette. A legrégebbi kőeszköz, ami a múzeumban található egy szakóca, amit kutyasétáltatás közben talált a településtől északra, a szántásban. Az eke hozta föl, így nem lehetett tudni bővebbet róla. Látszott, hogy megmunkált darab, s az egyetemen kétszázezer évnél régebbire becsülték, azaz ezt még a homo erectus készítette. Vadnán, Edelényben, Szendrőn, Miskolcon kerültek elő ilyen korú leletek. Valószínűleg ők is bejárták a Bükk vidékét, ám nem barlangban éltek, hanem a dombokon táboroztak.

Megemlítette, a lovas építkezés idején készült régészeti topográfia Szilvásváradról, amely 91 belterületi és 26 külterületi lelőhelyet sorol fel. Ez jelzi, hogy az ősidőktől fogva szerettek itt lakni az emberek, a patak folyamatosan tiszta vizet biztosított, a kinyíló hegyeknél művelésre, állattartásra alkalmas területük volt.

A harmadik, hogy az első épített falu az újkőkorban – időszámításunk kezdete előtt 5500 évvel – jött létre itt, a bükki kultúra emberei a lovaspálya környékén telepedett le. A Dobó István Vármúzeum régésze, Farkas Csilla építkezést megelőző feltárása nyomán csodás dolgok kerültek elő, ezeket precízen fel is dolgozták. Kiderült, ott kis kerek kunyhóban lakhattak az emberek, e helyek rekonstrukcióját meg is álmodták.

– A község őstörténetét illetően minden évben akadnak újdonságok. Most a 2018-as ásatás utáni eredmények voltak érdekesek, az ELTE munkatársai a Töröksáncon ástak, de a lézeres távérzékeléses felmérésnek köszönhetően – amellyel Közép-Amerikában városokat leltek a dzsungel alatt – itt is új dolgok derülnek ki. Egy csomó felszíni formára fény derült, az értelmezésük jelenleg is tart. Behatárolható, hogy melyik volt a holtak városa a sáncon kívül, kirajzolódik, hogy hol volt az isteneknek szóló rész.

Készült egy új tanösvény is, amely a katonasírok-hegynyeregből indul, s az érdeklődők körbejárhatnak rajta az egykori településen – fejtette ki

Regős József.