Amatőr helytörténész kutatja a káli kripta és temető történetét

A Péter és Pál apostol tiszteletére felszentelt templom 1761–62-ben végzett építésekor a szentély alatt nagy méretű kriptát alakítottak ki. Régi lejárata a szentély és a padok között volt, amit 1991-ben az akkori plébános, Rubint Zoltán táratott fel. A munkálatot végzők azzal szembesültek, hogy az ott lévő, fából készült bakokra helyezett tizenhárom koporsó az idők során a padozatra dőlt. A bennük nyugvó személyek közül négyet a feliratok, egyet pedig jegyzetek alapján sikerült azonosítani.

Mint ezek kapcsán utóbb kiderült, a kriptában nem csak egyházi személyek, hanem még polgári hívek is helyet kaptak, többek között a település első bírója, az 1794-ben 88 éves korában elhunyt Seress Antal is.

Az említett kripta feltárásakor huszonkilenc esztendeje ott volt a közelmúltban hirtelen elhunyt amatőr helytörténész, Seress József is, aki a családfa megrajzolás során tett említést a bíróként szolgáló őséről.

Vele tartott a helyi történeti kutatással ugyancsak komolyan foglalkozó unokaöccse, aki a több mint kétszáz esztendő alatt összegyűlt poros törmelék alatt fekvő koporsók láttán arra gondolt: az ott nyugvó elődeink nagyon is megérdemelnék, hogy egy-egy táblával jelöljék meg a kilétüket.

Az évtizedek óta Németországban élő Seress ­Krisztián ennek érdekében nemrégiben felvette a kapcsolatot dr. Artner Péter plébánossal, akivel a kérdésről folytatott beszélgetések után abban állapodtak meg, hogy feljegyzést készít a táblákkal kapcsolatos elképzeléseiről. Ebben egyebek között jelezné az általa adományozandó táblák méretét, szövegét, valamint azt, hogy a kripta melyik részében kívánja elhelyezni azokat. Az ügyben ezt követően dönt majd az egyházmegye ­illetékes bizottsága.

Miután Seress József váratlanul meghalt, Krisztián vette kézbe a lelkes helytörténész rendkívül értékes hagyatékának a sorsát. Ennek ügyében már több alkalommal tárgyalt Morvai Jánossal, Kál polgármesterével, aki arról tájékoztatta őt, hogy méltó helyet kívánnak biztosítani a páratlan gyűjteménynek. Az önkormányzat azt szeretné, hogy a település múltjához kötődő relikviák a nagyközség tulajdonába kerüljenek, az örökösök viszont ahhoz ragaszkodnak, hogy azok továbbra is a család birtokában maradjanak.

Seress Krisztián azt tervezi, hogy ideje és lehetősége szerint folytatja nagybátyja helytörténeti, Gárdonyi- és családfa-kutatásait. Egyebek között fel kívánja dolgozni a régi Kiss Miska/Seress Gergely-féle ház, valamint a temető, a régi vízimalom, illetve a szomszédos Kistér történetét.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock