Megbízhatóbb, ha hazai sertéshúst vásárlunk

Németország bejelentette korábban, hogy egy lengyel határhoz közeli területen elhullott vaddisznóban kimutatták az afrikai sertéspestis kórokozóját, derül ki a NAK korábbi közleményéből. Mint írták, emiatt kelet-ázsiai exportpiacaik tilalmat vezettek be a német hústermékekre. A sertéságazat hazai szereplői szerint az elrendelt korlátozás miatt jelentős mennyiségű hús maradhat az unióba.

A témában szervezett a NAK egy videokonferenciát is, melyen a termelők és feldolgozók egybehangzóan arra kérték a kiskereskedelmi láncokat, hogy – a kialakult helyzetre tekintettel – részesítsék előnyben a hazai hústermékeket.

Detken huszonhét éve foglalkozik egyéni vállalkozóként sertésekkel Holló György. Mint mondja, ez idő alatt bőven voltak megpróbáltatásaik, de sikerült talpon maradniuk.

– Nem lenne szabad beengedni a külföldi húsokat, mert ami itthon van, az jó minőségű és megbízható is – vélekedett. Mint mondta, közel ötszáz sertést nevelnek, s nagyon elővigyázatosan működtetik telepüket. Azon túl, hogy körbekerítették a területet, villanypásztort is alkalmaznak, s nem engednek be idegeneket sem. – Nem látogatok el más telepekre, s vásárokra sem viszünk állatokat, ezzel is próbáljuk elkerülni a bajt – fogalmazott.

Aláhúzta, hogy sokaknak biztosít megélhetést egy ilyen telep. Már pedig, ha „beszorulna” az említett külföldi, alacsony árú sertéshús, az kedvezőtlenül érinthetné a piacot. Szeretné, ha az emberek itthon is jobban megbecsülnék a magyar termékeket. Szavai szerint akadnak még olyanok, akik a sertés házi feldolgozását választják, ám ez ma már egyre ritkább.

Csak magyar beszállítókkal vannak szerződésben

A Pásztorhús Kft. egri Hadnagy utcai üzletében arról tájékoztattak, állandó vevőkörrel bírnak, sokan évek óta visszajárnak hozzájuk vásárolni. Úgy tapasztalták, hogy éppen ezért nagy bizalommal vannak termékeik iránt az emberek. Hozzátették ugyanakkor, senki nem szokott érdeklődni vásárláskor arról, hogy magyar húsáru van-e a pultban. Kiemelték, hogy egyébként is kizárólag hazai beszállítókkal vannak szerződésben. Az ország több pontján vannak partnereik, nem kínálnak importterméket üzleteikben.

Régen egy disznóvágás igazi ünnepnek számított

Az egri Kelemen Istvánnééknál régen minden évben vágtak disznót, ma már egyre kevesebbszer van rá lehetőség. Mint mondta, baráti társaságukból is sokan jöttek el segíteni korábban, igazi jó hangulatú összejövetelnek számított egy disznótor. Mára azonban szerinte is kikopott e szokás. Tapasztalatai szerint a fiataloknak sincs kedvük már ehhez. – Sok munkával jár egy disznó feldolgozása, folyamatos munkát jelent szinte egész nap – fogalmazott. Ma már ők sem vesznek egész jószágot. Vagy félsertést vásárolnak, vagy az alapanyagokat szerzik be a hurkához, kolbászhoz.