Márciustól tényleg ajánlatos elfelejteni a hálapénzt

– Tavaly ősszel műtöttek csípőprotézissel, amire nagyjából két évet vártam. Hat évvel ezelőtt már átestem egy ilyen operáción. Akkor százezer forintot tettem a borítékba, a legutóbb százötvenezret – meséli neve elhallgatását kérő olvasónk, akitől azt is megkérdeztük, miért épp ennyit szánt paraszolvenciára. Elmondta, hogy nagy fájdalmai miatt annak is utána nézett, hogy magánklinikán mennyibe kerülne egy ilyen beavatkozás. Ott nagyjából egymillió forintot kértek volna a műtétre. Belátta, hogy ezt nem engedheti meg magamnak, így várt a sorára. A műtét sikerült, a pénzt szemrebbenés nélkül eltette orvosa. – Arra a kérdésre, hogy ha ma operálnák, adna-e hálapénzt, úgy válaszolt, hogy már nem kísérletezne ezzel, hiszen törvény tiltja, de valamilyen ajándékot biztos adna.

Korábban sokszor írtunk arról, hogy betegnek, orvosnak egyaránt megalázó a zsebbe dugdosott összeg, azonban e kártékony gyakorlat megszüntetésére a rendszerváltás óta senki nem tett komolyabb kísérletet. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) állásfoglalása szerint a paraszolvencia súlyosan káros jelenség a magyar társadalomban. A MOK szorgalmazta azt is, hogy a hálapénzt minél hamarabb a kormányzat is korrupciónak tekintse és büntesse azt. Éppen ezért azt javasolta a szervezet, hogy a bértábla teljesülésével a hálapénz adását és elfogadását a büntető törvénykönyvben szankcionálja a jogalkotó.

Idén januártól tehát jelentősen változott a helyzet. A szakorvosok bérét tisztességesen megemelték, ám ez csak akkor illeti meg őket, ha február végéig átlépnek a törvénnyel szabályozott, új egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Ez utóbbi kritérium alaposan megosztotta a szakmát. Egy általunk megkérdezett 67 éves szakorvos, aki nyugdíj mellett dolgozik, elmondta, hogy idősebb kollégáival sokat beszélgetett, s többségükkel együtt úgy döntött, nem írja alá a szerződést, visszavonul. – Túl sok a megkötés, s az idősebb orvosgeneráció egyébként is fáradt, sokan maguk is betegségekkel küzdenek. A fiatalabb kollégáim többsége viszont – ha fenntartásokkal is – de átlép az új jogviszonyba. Ők kivétel örülnek a jelentős béremelésnek, s abban bíznak, hogy finomodhatnak a részletszabályok is.

Tény, az emelt bérek ugyan még nem érik el a nyugati színvonalat, de már közelítenek a környező országokban jellemző orvosbérekhez.

Azok az orvosok, akik úgy döntenek február végéig, hogy átlépnek az új szolgálati jogviszonyba, évente három alkalommal szúrópróba szerűen ellenőrizhetők lesznek. A Magyar Orvosi Kamara honlapjáról tájékozódva az is kiderült, hogy márciustól a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) nemrégiben létrehozott ötven tagú egysége ellenőrizhet majd. Az Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztálya ügyészségi jóváhagyással, évente legfeljebb három alkalommal indíthat megbízhatósági vizsgálatot egy-egy orvossal szemben. Akár névtelen informátorok vagy az NVSZ dolgozóinak személyes tapasztalatai alapján is indíthatnak ilyen eljárást.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény vonatkozó rendelkezései 2021. március 1-jén lépnek hatályba, a hálapénzzel kapcsolatos új szabályok is ettől az időponttól alkalmazhatóak. Az átmeneti időszakban a cél a hatóságok az érintettek felvilágosítása, tájékoztatása.

Többlépcsős béremelésre számíthatnak az orvosok

Tavaly októberben az orvosok jelentős mértékű, többlépcsős béremeléséről döntött az Országgyűlés. A 2023-ig tartó időszakban az ausztriai bérek felének megfelelő szintre emelkedik majd az itthoni orvosok fizetése, a mostaninál jobban illeszkedve a közép-kelet-európai munkaerő piaci helyzethez. A törvényt megszegőkre egy évig terjedő szabadságvesztés is várhat. Igazán rosszul csak az úgynevezett orvosbárók járnak, akik eddig milliós hálapénzt tettek zsebre havonta. A MOK – önbevalláson alapuló – felméréséből egyébként arra is fény derült, hogy a válaszadó orvosok alig egynegyede fogadott el hálapénzt korábban, és nekik is alig egytizedük számolt be havi 200 ezer forint feletti paraszolvenciáról.