Szabadidejében is gyógyít a gyöngyösi orvos

– Az ön édesapja fogorvos. Családi indíttatás a gyógyítói pálya?

– Ahogy a legtöbb kisfiú, én is felnéztem az édesapámra, és azt szerettem volna csinálni, amit ő. Később, amikor már tudatosabb az ember, az érdeklődés nyilván gyakran változhat, de az orvosi pálya sosem kérdőjeleződött meg. A szegedi egyetemen kezdtem, de a HIV-fertőzés és az AIDS kutatásának komolyabb lehetőségei miatt végül Budapesten fejeztem be a tanulmányaimat. Azóta Zalaegerszegen dolgozom, de ha nem vagyok ügyeletes, azonnal hazajövök a családomhoz. Gyöngyös a szülővárosom, itt nőttem fel, és itt van az állandó lakcímem is.

– Ha ennyi minden ideköti a Mátraaljához, akkor nincs távol Zalaegerszeg?

– Távol van, de ott is jól érzem magam. Még két évem van a szívsebészszakvizsgáig, és jó lehetőségem van tanulni. Az országban egyedüliként dolgozunk egy olyan műszerrel, amellyel ellenőrizni tudjuk a műtétek bizonyos típusának eredményességét. Ez az operációnál nagy könnyebbséget jelent. Szeretem a munkámat, amire nagy szükség is van, hiszen Magyarországon a szív- és érrendszeri problémák népbetegségnek számítanak.

– Ön a Fiatalok az Egészséges Jövőért (FEJ) országos vetélkedő ötletgazdája. Hogyan indult ez a verseny?

– Gimnazista korom óta szeretek általános és középiskolásoknak egészségügyi előadásokat tartani, elsősorban preventív céllal. Egyetemi éveim alatt döbbentem rá, hogy sokkal hatékonyabb lehetnék, ha nem egyirányú lenne a tevékenységem, hanem bevonnám a hallgatóságot is. Arra gondoltam, hogy egy verseny keretében én is választ kapnék, van-e értelme az előadásaimnak. Bátyámmal, dr. Watti Jezdancherrel, aki a gyöngyösi kórház orvosigazgató-helyettese, öt évvel ezelőtt szerveztük meg az első FEJ-versengést, először csak városi szinten. Ez nőtte ki magát mára országos vetélkedővé. A legbüszkébb azonban arra vagyok, hogy még berzés gimnazistaként felkészítettem egy egészségügyi versenyre egy iskolatársakból álló csapatot, amely végül megnyerte azt. A gyöngyösiek az elmúlt évben is remekeltek, a gimnázium második lett a FEJ országos online döntőjén.

– A koronavírus-járvánnyal összefüggésben voltak-e tavaly feladatai?

– A tavaszi hullám idején igen, akkor dolgoztam ugyanis a zalaegerszegi Covid-részlegen is. Most ősszel viszont nem, hiszen a szívsebészetünk egy egész régiót lát el, és sok a tennivaló. Persze, ha éppen úgy utasítanak, akkor természetesen a fertőzötteket gyógyítom.

– Mit csinál a távoli kórház orvosa, amikor hazajön Gyöngyösre pihenni?

– Gyakran bemegyek a kórházba, és besegítek a sürgősségi osztály munkájába. Én úgy érzem, segítenem kell, mert tartozom a gyöngyösieknek ezzel. A többi időt a családdal töltöm.

– Amikor mégsem a kórházban van, mi jelenti az ön számára a kikapcsolódást?

– A színjátszás az, amit nagyon szeretek. Éveken át tagja voltam a gyöngyösi Mozaik Színkörnek, azaz, most is tagja vagyok, de a távolság miatt a próbák idejét nehéz egyeztetnem a munkával. Titkos szenvedélyem a videószerkesztés. Városokról állítok össze saját szájíz szerint kisfilmeket, de csak a magam örömére. Legfeljebb az egykori gimnáziumomnak készített diáknapi kampányvideóim nyilvánosak. Egyelőre van időm rá, a családalapítás ideje még nem jött el.

– Pedig a család különösen fontos az életében, igaz?

– Mindent kitölt számomra a család. Apám és anyám nélkül nem tartanék ott, ahol most. Öten vagyunk testvérek, de apám mindnyájunknak biztosította, hogy elérhessük a kitűzött céljainkat. Hárman végzett orvosok vagyunk, a két fiatalabb most orvosegyetemista. Anyám pedig feladta értünk a karrierjét. Ő is gyógyítani szeretett volna, de a családot választotta, hogy gondunkat viselje. Mi, a gyermekei, azzal szoktuk vigasztalni, hogy általunk öt orvosdiplomája van.