A planetológia hazai alapjait erősítené meg az egri egyetem kutatócsoportja

– Hogyan jött a kutatócsoport létrehozásának ötlete?

– A kutatócsoportok, workshopok nagyon hatékonyan tudnak működni egy-egy tudományterületen. Az Eszterházy Károly Egyetem fő profilja a pedagógusképzés. Ahhoz azonban, hogy jól felkészült oktatók legyünk, fontos, hogy első kézből értesüljünk a tudomány újdonságaiból. Ezért gondoltam, hogy érdemes lenne megalapítani ezt a csoportot. Két évvel ezelőtt volt a NASA egyik legnagyobb szakmai kongresszusának ötvenedik évfordulója. Ezen az eseményen fogalmazta meg nekem egy korábbi tanárom – aki egykor a bécsi egyetemen tanított –, hogy ha egy tudományterületet szeretnék megszilárdítani, nem elég rengeteget publikálni, konferenciákra járni. Sokkal hasznosabb egy kutatócsoportot szervezni magam köré. Ezt a tanácsot követtem az elmúlt tizenhat évben Japánban, Dél-Afrikában, Amerikában, Németországban. 2015-ben döntöttem úgy, hogy hazajövök Magyarországra. Örülök, hogy itt is sikerült ezt megvalósítani.

– Milyen szakembereket foglal magába a kutatócsoport?

– Nagyrészt az Eszterházy Károly Egyetem oktatói vannak benne. Arra törekszünk azonban, hogy itthon minél szélesebb körben gyűjtsük magunk köré a tagokat, s intézetek közötti összefogás legyen. Együttműködünk a Debreceni Egyetemmel, a Wigner Fizikai Kutatóintézettel, Miskolci Egyetemmel, s az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemmel is.

– Nagyon szerteágazó tudomány a planetológia. Mi a fő csapásirány munkájuk során?

– Valóban, azt szokták mondani, interdiszciplináris, hiszen nagyon sok más tudománnyal is érintkezik, mint például a geológia vagy az ásványtan. Elsődleges irányként ásványtani kutatásokat, a Naprendszerben található folyamatok, fizikai jelenségek kutatását tűztük zászlónkra. Nem lehet azonban csak erre a területre koncentrálni. Vannak köztünk meteorológusok is, akik például légkörfizikai kutatásokat végeznek. Éppen ezért a pontos nevünk Planetológiai és Műholdas Földmegfigyelő Kutatócsoport.

– Mit vizsgálnak, mivel foglalkoznak az egyes kutatásokban?

– Kevesen tudják, hogy Magyarországnak van a világ leghíresebb meteoritja, a Kaba, mely nevét arról a településről kapta, ahova hullott 1857. április 12-én. Elképesztő történelme van ennek a kőnek. A kabai meteorit kutatása éppen ezért nekünk is fontos csapásirány. Emellett a Bükkben lévő perm-triász határszelvények vizsgálatával is foglalkozunk. Jelenleg a japán űrkutatási hivatal tudományos főmunkatársa is vagyok, részt vettem a Hajabusza-1 programban. Éppen ezért szeretnék jelentkezni a Hajabusza-2-ben, a Ryugu kisbolygóról visszahozott minták analízisére. Van esélyünk rá, hiszen Debrecenben ehhez már minden technikai feltétel adott. A negyedik feladat, hogy például szakdolgozati témákba bevezessük a planetológiai kutatásokat. Elmondhatjuk, hogy most már van hat hallgatónk, akik az elmúlt két és fél évben ezt a témát választották.

– Fontos mérföldkőhöz is elérkeztek nemrég szakmai területen belül...

– Immár benne vagyunk a Hazai Űrkörkép nevű kiadványban, mely a Külgazdasági és Külügyminisztérium Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztálya támogatásával jelent meg. Ez azt jelenti, hogy országosan jegyezve van a kutatócsoport munkája. A kiadvány legfontosabb üzenete, hogy megmutassa, hazánkban is nagyon komoly űrkutatási csoportok, intézetek vannak. Büszkék vagyunk rá, hogy mi is bekerülhettünk ebbe a körbe.

– Milyen célkitűzésük van a jövőre vonatkozóan?

– Hangsúlyos, hogy nem kutatókat szeretnénk kinevelni, hanem jó oktatókat, tanárokat, akár az általános, akár a középiskolákba. Kutatócsoportunk elsődleges célja, hogy amit az alapkutatásban végzünk, azt azonnal próbáljuk átültetni az oktatás világába is. Olyan szinten, ami nemzetközileg is megállja a helyét. Terveink között szerepel, hogy Magyarországra szervezzünk egy planetológiai nyári egyetemet, melyre neves szakembereket hívnánk meg. Az elmúlt húsz évben az összes nagy űrkutatási intézetben, hivatalban megfordultam kutatóként. Ezt a kapcsolati tőkét szeretném kamatoztatni, bevonni ebbe a szervezésbe. Szeretnénk olyan lehetőséget biztosítani a magyar fiataloknak, melyre egyéb esetben talán nem lenne módjuk, például eljutni egy nemzetközi konferenciára. Ezért szeretnénk mindenképpen megteremteni helyben ezt a lehetőséget, hogy naprakész információkhoz jussanak. A terv ezen túlmenően az, hogy sikerüljön elindítani egy szakindítási kérelmet, planetológiai szakember képzésre alap vagy mesterfokon is akár. A kutatócsoport létrejötte, munkája ennek hátterét is megteremti.