A Heol otthonát, az internetet ünnepeljük

A Heol.hu még 2007. november 8-án, egy pénteki napon indult. Címlapunkon akkor egyebek mellett arról írtunk, hogy a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola csaknem hárommilliárd forintos korszerűsítési programja lezárult. A megújult épületek kulcsait Dr. Magda Sándor rektor vette át. De beszámoltunk arról is, hogy aláírásokat gyűjt a hatvani MDF a parkolási díj bevezetése ellen.

A Wayback Machine segítségével most egy kicsit felidézzük, milyen volt régen Heol.hu. 2011. júliusában például így festett a címoldal:

2015. augusztus 21-én pedig így:

Mi is az az internet?

Ahogy a közösségi online enciklopédián, a Wikipédiánolvasható, az internet olyan hálózat, ami összekapcsolja a számítógépeket. Maga a kifejezés, hogy „internet” az „internetwork” kifejezésből ered, amit magyarra úgy tudnánk fordítani, hogy „hálózatok hálózata”. A gépek az internetprotokollon (röviden IP) keresztül kommunikálnak.

Ma már nem rácsodálkozunk az internetre, hanem együtt élünk vele, és az általa adott lehetőségekkel , vagy épp veszélyekkel. Az interneten az elmúlt években egyre inkább összefonódtak a professzionálisan előállított és az „amatőrök” által létrehozott tartalmak, nem véletlen, hogy a 2004-es3 web 2.0 kifejezés mellett azóta elterjedt, sőt, az előzőt ki-, és fel is váltó közösségi média kifejezés. Ma már az internet nem egy, a kiváltságosok, a magasan képzett fehérköpenyes mérnökök vagy értelmiségiek által végzett és kihasznált szolgáltatás, sokkal inkább egy „társasjáték”.

Atomtámadástól való félelem is segítette a létrejöttét

A hatvanas évekig kell visszamenünk azért, hogy megtaláljuk az internet születésének előzményeit. Ahogy az erettsegi.com-on olvasható, Amerikában, a hidegháború alatt nagy volt a félelem, hogy bekövetkezik egy nukleáris háború. Egy katonai projekt (a kutatási részleg neve az ARPA, Advanced Research Projects Agency volt) keretében a tudósok egy olyan megoldást kerestek, aminek segítségével egy atomtámadás után is fenn tudják tartani a kommunikációt, ehhez pedig egy nagyon stabil számítógép-hálózatra volt szükség. 1969-ben meg is született az internet elődje, az ARPANET. A Kaliforniai Egyetem mérnökeinek sikerült először üzenetet küldenie a Stanford-ra október 29-én, 10 óra 30 perckor. Az első üzenet ennyi volt:

„LO”.

Eredetileg az angol „Login” kifejezést szerették volna elküldeni, ami magyarul „bejelentkezést” jelent, csak a rendszer az első két karakter elküldése után összeomlott. Mindenesetre az áttörés így is megtörtént. Ahogy az informatikatortenet.network.hu-n felidézték, ezután az ARPANET-hez több hálózat is hozzákapcsolódott; pl. a MInet (a MILnet európai megfelelõje), a SATnet és WIDEBAND (mûholdas hálózatok), az NFSnet (National Science Foundation Network), a BITnet (Because It’s Time Network), a USEnet, stb. Így alakult ki az, amit ma internet néven ismerünk.

1971 szintén fontos év volt, amerikai oktatási és kutatási intézmények kapcsolódtak be, ’73-ban az első nemzetközi kapcsolatok is létrejöttek: Anglia és Norvégia is az ARPANET-hez csatlakozott. 1974-ben jelent meg először az „internet” kifejezés, egy tanulmányban. Magyarországról 1978-tól volt elérhető az ARPANET. A hetvenes, nyolcvanas években folyamatosan fejlesztették a hálózatot, ’83-ban a hadászati részt leválasztották (MILNET néven), majd a nyolcvanas évek közepén kiépült az NSFNET, amit összekapcsoltak az APANET-tel, ezzel bővítve a hálózatot. AZ ARPANET 1989-ben szűnt meg, ma pedig több hálózat is létezik az NSFNET mellett, mint például a WWW, és az FTP.

Híres elsők

A @ jel (kukac) használatát a felhasználó nevének, illetve számítógépe azonosítójának elválasztására, Ray Tomlinson 1972-ben vetette fel. Korai e-mail-programjai, az SNDMSG és a READMAIL nagyon fontos lépések voltak a mai e-mail-forma kialakulásában. Egyébként ugyanő küldte az első emailt is, 1971-ben. Az első államfő, aki először küldhetett e-mailt maga Erzsébet királynő volt. Ahogy a People írja, 1976. márius 26-án történt meg a történelmi üzenetküldés, az ARPANET rendszerét használva, és Elisabeth R-ként aláírva azt. Azóta is ezt a szignót használja, az első tweetjét is így írta alá, 2014-ben.

A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete éveken át építette ki azokat a nemzetközi kapcsolatokat, aminek segítségével 1978-ban sikerült az Ausztriai székhelyű IIASA-val közös hálózatot létrehozni. A ’80-as évek közepére rájöttek Magyarországon is arra, hogyha nem támogatja az informatikai fejlesztéseket az állam, akkor jelentős lemaradásban lesz a kutatás-fejlesztés a nemzetközi versenyben, így 1986-ban elindult a K+F Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF).

Hamarosan kifejlesztették Magyarország intézményeit összekötő hálózatát, az X.25-öt. 1988-ra készült el a SokBox névre hallgató X.25 kapcsolóközpont, s ezzel kezdetét vehette a hálózat kialakítása. Ezen a hálózaton keresztül nemzetközi kapcsolatot alakítottak ki Ausztriával, és az ELLA nevezetű elektronikus levelezőrendszert használták üzenetküldésre.

A „.hu” nemzeti domain hivatalosan már 1990. november 7-én bejegyzésre került, s a bejegyzés után – akkor még Amszterdamban – a hazai névszerver is elkezdett működni, de a tárgyalások elhúzódása miatt csak 1991. október 7-én – hazai idő szerint – hajnali két órakor lett bejegyezve az első hazai domainnév, a sztaki.hu. Az első magyar kereső a heuréka.hu volt, az első nem állami weblap a zene.hu. Az első magyar email-szolgáltatás a freemail volt 1997-ben. Az első közösségi oldal a Geocities volt, amit egy évvel később a Classmates követett. Az első magyar közösségimédia-oldal a wiw (későbbi nevén iwiw volt), ami 2002-ben indult. A lájk jelet 2005-ben vezették be a Facebookon.

A legnépszerűbb internetes böngészők evolúciója:

Az Amerikai Egyesült Államokban 1992-ben használták először az internetet a kampány során, de ezeken a weblapokon még szó szerinti beszédek, néhány kampányinformáció állt csak a még csekély érdeklődő rendelkezésére. 2006-ban a közösségi oldalak megjelenésével új korszaka kezdődött a politikai kommunikációnak, hiszen így a fiatal választók is elérhetőbbé váltak, másrészt új felületeket és metodikával lehetett kicsatornázni az üzeneteket. Magyarországon 1996-ban léptek a pártok a netre. Ekkor az SZDSZ és a Fidesz, majd 1997-ben az MSZP, 1998-ban a MIÉP készíttetett saját weboldalt.

A rendszerváltás hozta el a magyar internetet

1990-ben Magyarország csatlakozott az European Academic Research Network-be, aminek köszönhetően 1990-ben kapcsolatot sikerült kiépíteni a linzi egyetem és a SZTAKI között, aminek köszönhetően a magyar tudósok hozzáférhettek az EARN/BITNET nemzetközi kutatói hálózathoz, 1991-ben pedig az IP-re is ezen a kapcsolaton keresztül tudtak felcsatlakozni.

Ahogy a beol.hu is írja, a kétezres években jelentősen megnőtt a lakossági internet-felhasználók száma. Az első felében internetkávézókban csatlakoztak a világhálóra a felhasználók, de 2007-ben – a hálózat kiépítésének, a technológia fejlődésének és a megfizethető internet-csomagoknak köszönhetően – a magyar háztartások közel 40 százalékában volt már internet.

A következő nagy mérföldköve az internet fejlődésének az a mobilnet és a Wi-Fi hálózat elterjedése volt, amiknek köszönhetően mára a zsebünkben tudhatjuk az emberiség szinte végtelen tudástárát havonta egy pizza áráért. 2020 év végén Magyarországon több mint 10 millió internet-előfizetés, ebből 7,1 millió mobilnet volt. Ahhoz képest, hogy fél évszázada pedig még mindössze két betűt sikerült elküldeni, ez nem kis fejlődés.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock