Biciklisek kegyhelye is lehetne a lőrinci Szent Anna-kápolna

A valaha országszerte ismert kegyhely az elmúlt évtizedekben mintha lassacskán elfelejtődött volna. Miközben még az 1970-es években is százával érkeztek ide a zarándokok, hogy nyár derekán megünnepeljék Jézus nagyanyjának, Annának a neve napját, addig az elmúlt időszakban sem virrasztás, sem tömeg nem volt a folyó keleti oldalán lévő kápolnánál. Ha néhány önkéntes nem vállalja, hogy egész évben gondozza a környékét, alighanem már minden az enyészeté lenne.

A terület öt részből áll: a főépületből, az azzal szemben lévő Kálvária-dombból, amelyen helyet kapott a szembemiséző oltár is, a domb alatt kialakított, a folyóra néző Lourdes-i barlangból, a környező parkból a stációkkal. Továbbá a szoba-konyhás, áram- és vízvezeték nélküli gondnoki épületből, amelyben jelenleg nem lakik senki. Pálinkás Péter alpolgármester vezetésével szisztematikusan zajlik ezek karbantartása és felújítása, bár tennivaló még bőven akad.

Az alpolgármester – aki nem csak a kápolnával, hanem a templommal kapcsolatos ügyek mentora is – úgy látja, a kerékpárút megépülésével új lehetőségek nyíltak az egyházi és kulturális élet, valamint a turizmus előtt. Törekvéseihez partnerre talált Szabó Zsolt országgyűlési képviselőben – aki legutóbb kijárt a kápolnaépület tetőszerkezetének a felújítására, valamint a csapadék elvezetésének a megoldására egy csaknem 12 millió forint pályázati támogatást. A képviselő-testület is határozottan kiáll az elképzelések megvalósítása mellett.

Pálinkás Péter legutóbb az említett célok érdekében kezdeményezte azt is, hogy a töltésen futó kerékpárútról lépcső vezessen a kegyhelyhez. Erre nincs külön forrás, az egyházközség aktivistáival együtt ezért döntöttek a „házilagos”, azaz társadalmi munkában való megvalósítás mellett. Víg Zoltán polgármester segítségével már be is szereztek mintegy kéttucatnyi vasúti talpfát, amit acélszerkezettel erősítenek majd a gáthoz. A szükséges engedélyek beszerzése elkezdődött, a határidő pünkösd után jár le. Ha minden a tervek szerint alakul, a július végi búcsú előtt elkészülhet a lépcső. A következő feladat pedig – a tető felújítását követően – a gondnoki ház rendbe tétele lehet.

Az alpolgármestertől érdeklődtünk a templom egy részének a közelmúltban történt renoválásáról is. Mint arról folyamatosan beszámoltunk, az elmúlt hónapokban tatarozták a homlokzatot, a tornyot, s felújították a toronysisakot is. Ezekhez az egyház és az önkormányzat mintegy 40 millió forintot adott. A műszaki átadás azonban nem történt meg, mivel a kivitelezésben hiányosságokat észleltek, s ezért egyelőre nem fizették ki a vállalkozónak a szerződésben foglalt összeget sem. Mindez nem érinti a toronyóra és a harangok felújítását, amelyek közadakozásból valósultak meg – tájékoztatott Pálinkás Péter.

Felépítéséhez több legenda fűződik

A Szent Anna-kápolnát 1725-ben szentelték fel. Megépüléséhez több legenda fűződik, ezek az 1722-es nagy zagyvai árvízhez és az 1723-as kolerajárványhoz kapcsolódnak. Az egyik történet szerint egy Braxatoris nevű pesti sörgyáros a Felvidék felé utazott szekerével, amikor a megáradt Zagyván lezúduló víz napokig egy dombocskára kényszerítette, s a tehetős ember megmenekülése esetére fogadalmat tett egy kápolna megépítésére. Más adatok alapján egy Král Vid nevezetű serfőző mester építtette a kegyhelyet a járvány megszűnésének emlékére. A harmadik legenda egy zagyvarónai birtokos kisfiáról szól, aki teknőben csónakázott a Zagyván, s egy hirtelen jött felhőszakadás miatt elsodorta az ár. A gyermek élve vetődött a partra, és ezen helyen édesapja hálából kápolnát építtetett Szent Anna tiszteletére.