Tudtad? Különleges történelmi múltat rejt a hollóstetői földvár

A kialakult vírushelyzet sokunknak fejtörést okoz-okozott: hogyan tehetnénk tartalmasabbá, változatosabbá a mindennapokat? A jó idő beköszöntével egyre több kirándulást szervezhetünk, de vajon tudjuk-e, akarjuk-e tudni, hogy mit rejt magában az a zöldellő, titokzatos erdő, a messze elterülő, ismerős, de mégsem ismert hegyek? Cikkemben tehát ezen kérdésekre szeretnék választ keresni-adni, hogy mikor lábunkkal ezeken az ösvényeken lépdelünk, láthatóvá váljanak az előttünk ott hagyott lábnyomok.

Aki szeret túrázni, minél nagyobb távokat megtenni, kihívásokat teljesíteni, valószínűleg gyakorta megfordult már erre: hiszen ki ne ismerné a szilvásváradi ősemberbarlangot, vagy ki ne hallott volna az Eged-hegytől csupán 10 km-re elterülő Vár-hegyről – népi nevén Hollóstető -, mely Felsőtárkány vonalában található? De vajon hányan ismerjük ősi emlékeiket, történetüket? Holott mindig is használták vagy lakták őket, s a róluk született mendemondák, hiedelmek, babonák valószínűleg számtalan kisgyermeknek okoztak álmatlan éjszakákat.

Az őskelta kultúra kialakulása, avagy a Hallstatt-kor i.e. 1200-1000 körüli időkre tehető. Ennek négy időszaka ismeretes, és minthogy az egyik legősibb kultúráról beszélünk, magától értetődő, hogy a világ számos pontja érintett, a mai napig is felderítetlen leletekben gazdag. A falvakban élő társadalom tanyák és földvárak nyomait, maradványait hagyta a régészekre. Hazánkban is akad nem kevés ebből a hagyatékból:

ha nyitott szemmel járunk, magunk is észrevehetünk a földből kiemelkedő, dombszerű kunhalmokat. Ennek két típusa a leggyakoribb nálunk: a tellek (lakódomb) és a kurgánok (a rézkortól az Árpád-korig használt temetkezőhelyek).

Kezdjük a talán kevésbé ismert, eldugottabb helyen megbúvó Hollóstetővel, melynek varázslatos hangulata még a hozzá vezető út szépségét is felülmúlja. A dimbes-dombos szakaszokon túl végül egy kisebb kapaszkodó vár ránk, mely után megpillanthatjuk az egykori kelta oppidum (település) maradványait. Az itt található információs táblán nemcsak az erdő gazdag élővilágáról, de röviden a Vár-hegy történetéről is olvashatunk, melynek kettős csúcsát sánc veszi körül, külső árokkal. A területet a későbbiekben is használták, az Árpád-korban, valamint a Török hódoltság korában, mint előretolt helyőrség vagy felderítő zóna.

Mindenekelőtt azonban egy szembetűnő jelenség ragadhatja meg tekintetünket, nevezetesen a Vár-hegyi-zsomboly. A felsőtárkányi svábok „ördögkútnak” nevezték ezt a kútszerű barlangot, s azzal riogatták gyermekeiket, hogy ha nem viselkednek, elviszi őket a Bakurász, aki a legenda szerint zsákot varr majd lenyúzott bőrükből. A bükki sáncok építését Kr.e. 8. század idejére datálják a régészek, így a preszkíta bevándorlási hullámoknak tulajdonítják az erőd megépítését.

A következő ösvény hosszabb túrázáshoz kiváló választás: a Szarvaskő felé tartó szakasz, melynek irányába a szilvásváradi Archeoparkot is meglátogathatjuk, ahol részletesen és interaktív módon megismerhetjük a Bükk hegység ősi múltját.

Ehhez az útvonalhoz nemcsak kelta, de II. világháborús emlékek is köthetők. Itt található ugyanis Egertől kb. 11 km-re a németek által kiépített Karola-vonal (védelmi vonal), emellett tankárkok nyomai is jól kivehetők, s az erdő mélyén a mai napig megtalálható néhány szögesdrót maradványa. Különlegesség továbbá az itt elterülő szarmata sánc-árokrendszer, melyet a hunok ellen építettek ki szarmata törzsek, összefogva a rómaiakkal. Ez a régi, kelta védvonal felhasználása, megerősítése által zajlott. Érdekesség, hogy az ókori sáncmaradványokat, árkokat a helyiek „ördögároknak” is nevezték.

Mindez csupán néhány példa arra, milyen sokféle, ősi hagyaték és történelmi emlék leledzik hazánkban, melyek ez idáig ismeretlenek lehettek előttünk, de talán izgalmasabb lesz kirándulásainkat úgy szervezni és megélni, hogy mindennek tudatában vagyunk.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Szűcs Tímea/Heves Megyei Hírlap