Több tízezres állatorvosi díjtól mentesülhetnek a dél-hevesi gazdák

Az ebgondok azért is termelődhetnek újra, mert a legtöbb szabadon kóborló állat nincs ivartalanítva. Persze, ha a kutyának gazdája sincs, az egyedszaporulatot megelőző beavatkozás elvégzése is körülményessé válik. Több olyan eset is előfordul, hogy a példánynak van tulajdonosa, a nem megfelelő állattartás miatt azonban szabadon bóklászhat. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben is írtunk, e jelenség a legtöbb településen megfigyelhető. Ám amiatt, hogy a jószágot nem látták el csippel, nem azonosítható be a gazda. A helyhatóságok ezért csak annyit tudnak tenni, hogy egy környékbeli menhellyel szerződve időközönként befogatják és elszállíttatják a kutyákat.

Átányban viszont olyan előre mutató változás kezdődhet hamarosan, ami – ha végleg nem is szünteti meg, de – vélhetően segít csökkenteni a nem kívánt szaporulatot. A polgármester ­tájékoztatása szerint is napközben több kutya mászkál az utcákon, ám a faluban nem a gazdátlan négylábúak lézengenek.

– Inkább csak kóborló ebeknek mondanám őket, mert ezek jó része estére hazamegy valamelyik házhoz – mondta el Jámbor Dénes. Nagy részük azonban nem ­beazonosítható, hogy hova tartozik, hiszen nem tettek rájuk csipet. Úgy látja, e mögött anyagi okok is húzódnak. Örül, hogy most elindulhatott az a projekt, melynek segítségével mérsékelni lehet az ebszaporulatot, s a tulajdonosok is beazonosíthatókká válnak.

A Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) útjára indított egy olyan programot, amely a felelősségteljes állattartást hivatott megvalósítani, s ehhez a segítséget is megadják. Ferencz József, az MRSZ helyi közösségi koordinátora lapunknak arról mesélt, ingyenesen biztosítják a gazdáknak a kutyáik csipelését, oltását, ivartalanítását, féregtelenítését. A végén oltási könyvet kapnak.

Ebösszeírást is tartottak idén márciusban a településen

Tarnaszentmiklóson időszakos problémáról van szó, a polgármester közlése szerint főleg a párzási időszakban bukkannak fel a kóborló ebek, s csatangolnak az utcákon. Oláh Tamás korábban elmondta, ilyen esetekben kérnek segítséget a környékbeli vállalkozótól, aki összegyűjti, s elszállítja a mászkáló kutyákat a Hevesen működő állatmenhelyre. Hangsúlyozta, a közhiedelemmel ellentétben ezeket az állatokat nem altatják el, helyet adnak nekik, s később örökbe is lehet fogadni őket. Március végével ebösszeírást is tartottak, hogy nyomon követhető legyen, ki, melyik állat gazdája. A művelet csak csippel rendelkező kutyákkal valósítható meg. Ha valaki elmulasztotta ezt az adatszolgáltatási kötelezettségét, közigazgatási bírsággal találhatta szembe magát.

– Ehhez annyit kell tenniük, hogy a Béke köz 5. szám alatt működő Jelenlét Pontunkra eljönnek, s kitöltik a szükséges dokumentumokat – ismertette. Felveszik a tulajdonos, valamint az ebek adatait, s az igénylőknek ki kell tölteniük egy hozzájáruló nyilatkozatot is a beavatkozások elvégzéséhez. Mint mondta, már több mint tizenöten jelezték, hogy szeretnének élni a lehetőséggel, de ez a szám biztosan nő még. Igyekeznek rugalmasak lenni a kérelmek felvételében is, sokan ugyanis telefonon értesítették, hogy munka vagy egyéb elfoglaltság miatt nem tudnak bemenni az irodába nyitvatartási időben. Éppen ezért hozzájuk házhoz mennek az említett papírokkal.

– Nincs korlátozás, mindenkinek, aki kéri, elvégzik a beavatkozásokat a kutyáján – mondta el Ferencz József. A teljes művelet a legtöbb háztartásnak anyagi szempontból vélhetően nagy segítség, hiszen ezzel a lehetőséggel több tízezer forintnyi állatorvosi díjtól mentesülnek.

Házig viszik az állatokat

Az igénylőktől begyűjtik az állatokat, s elszállítják azokat az állatorvoshoz, aki elvégzi a beavatkozásokat, majd haza is viszik az ebeket. A program célja, hogy megelőzhetővé váljon a felesleges szaporulat, s az állatok tulajdonosainak segítsenek a felelősségteljes tartásban. A csip behelyezésével nyomon követhetővé válik az is, kihez tartozik az elkóborolt állat.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock