intézmény

2021.09.16. 11:30

Az évtizedek alatt alakult át a szociális intézmény Bélapátfalván

Az igényekre reagálva bővítette, alakította profilját a bélapátfalvi otthon.

Tóth Balázs

Tortával is köszöntötték az intézményt, Hudákné Sas Judit gyújtotta meg a gyertyát

Forrás: Heves Megyei Hírlap

Fotó: Tóth Balázs

Az elmúlt három és fél évtized alatt számos változást átélt a Bélapátfalvai Idősek és Fogyatékosok Otthona, amely immár a Bélapátfalvai Idősek Otthona és Támogatott Lakhatás nevet viseli. Az intézmény története pedig még korábban kezdődött, mint harmincöt év, erről is megemlékeztek az otthon jubileumi ünnepségén, szep­tember nyolcadikán.

Tóth Erzsébet, az intézmény igazgatója a hídépítést hangsúlyozta a rendezvényen. A hídfő mindig a múlt egyik állomása, a másik pillér az itt és most. A hídépítést befolyásolja, meddig tudunk visszaemlékezni, s mit tartunk fontosnak, mi az, aminek ma is van üzenete. A múltidézésben kitért 1974-re, amikor laktanyát húztak föl a cementgyárat építő katonák részére. Ez aztán 1980-tól üresen állt, mígnem 1984-ben a Heves megyei tanács arról döntött, hogy szociális intézménnyé alakítja át.

Ekkor kezdődött meg a dolgozók képzése, s van, aki már ekkortól az intézmény munkatársának számít, noha Egerben, a Hajdúhegyen dolgozott. Az eredeti elképzelés a megszűnő visontai fogyatékosotthon átköltöztetése volt, de a megyei idősek otthonának épülete életveszélyessé vált, így a kezdetektől kétprofilúvá vált az otthon. A 230 fogyatékkal élő mellett nyolcvan időst gondoztak 1986-tól. Az 1986 áprilisában beköltöző lakók közül tizenöten élnek a mai napig.

Tortával is köszöntötték az intézményt, Hudákné Sas Judit gyújtotta meg a gyertyát
Fotó: Tóth Balázs / Heves Megyei Hírlap

Tóth Erzsébet kiemelte, 1992-től módszertani ellátást is folytattak megyei, régiós szinten, később az ország keleti felén, majd 2004-től fölvállalták negyven idős demens ápolását. Az igények változása miatt 2010-től az ellátott fogyatékosok száma 200-ra csökkent, az időseké 130-ra emelkedett, majd 2012-ben 150-re és 180-ra módosultak a számok, ennek oka az uniós pályázat volt, hiszen az intézményi kiváltásban csak legfeljebb 150 fős otthonok vehettek részt. Ezenkívül, míg a bekerülésre váró fogyatékosok listája egyre rövidült, az időseké hosszabbodott. Ezekkel párhuzamosan 2006-tól szociális foglalkoztatás kezdődött, rehabilitációs és fejlesztő munkát is kínáltak, majd 2012-ben beindult a támogató szolgálat, 13 településen 504 embert látnak el.

2016-ra megvalósult a kitagolás, azaz a fogyatékkal élők támogatott lakásotthonokba költöztetése, 6,12 és 15 fős házakban élnek a gondozottak, s mind a 156-an dolgoznak, kik fejlesztő foglalkoztatásban, varrodában, gombaházban, a Kézmű Kft.-nél, a Főnixnél, a Jószándék Alapítványnál vagy a Tüskevár Alapítványnál, ki pedig piaci munkát végez, például portás, vagy takarít.

Ma 180 idős él az intézményben, és van egy 25 férőhelyes fogyatékosok gondozóháza is a bélapátfalvi székhelyen.

A kezdeti negyven dolgozó helyett ma már a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója az intézmény, amelynek engedélyezett munkavállalói létszáma 179. Továbbra is reagálnak a társadalmi kihívásokra, innovatívak és szakmaiak akarnak lenni, küzdenek a szakma megbecsültségéért és dolgozóik jólétéért, korszerűsítenék az épületeket, megőriznék, bővítenék jó kapcsolataikat.

Hudákné Sas Judit, az otthon legrégebbi dolgozója, 1983. október 20-án kezdett még Egerben, a Hajdúhegyen, és ápolói, gondozói iskolát végzett. 1986. január elsejétől jöhetett Bélapátfalvára, akkor még lakók nem voltak, a fogadásukra készítették föl az épületet. Szociális nővérré lett, s kezelte a letéti pénztárat, intézte a bekerülők ügyeit. Közben OKJ-s ápolóképzőt végzett. 2011-ben betegség miatt fél évre kiesett, s új munkakörbe, az orvosok mellé került, hasznát vette végzettségének, noha a betanulás lassan ment, de kollégái végig segítették. Munkatársai közül néhányan elmentek, de sokan innen vonultak nyugdíjba. Az elsők közül egyébként még öten dolgoznak, tizenketten pedig több mint harminc éve vannak Bélapátfalván.

Eredményesen pályáztak közösen

Dr. Simon Attila István, az Emmi szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára nagy jelentőségűnek nevezte, amikor 1986-ban megnyitotta kapuit az otthon, ahogy azt is, amikor 2016-ban kiköltözhettek a fogyatékosok.

– Korábban olyan volt, mintha szégyelltük volna a fogyatékkal élőket. Azóta változás következett be, segítik őket, hogy képességeikhez, lehetőségeikhez mérten önellátók legyenek, ehhez megteremtették a körülményeket – közölte.

Elhangzott, a bélapátfalvi otthon immár mintaintézménnyé vált. Az egyik első volt a kitagolásban, teljesítette a kihívást, s továbbadja tapasztalatait. Októbertől egy közös hevesi-borsodi szakmai támogatási projektben is megkezdik a munkát a bélapátfalviak.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában