Évtizedeket szánt az életéből a reumában szenvedőkre az egri főorvosnő

– Mikor és miként került Egerbe?

– Szegeden születtem, ott végeztem tanulmányaimat is. A Radnóti gimnáziumban biológia–kémia szakos, végzős diákként döntöttem úgy, hogy az orvosi pályát választom. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy akkoriban néztem meg a moziban Selye János Életünk és a stressz című művéből készült filmet. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen 1979-ben szereztem diplomát.

Emlékezetes, boldog időszak volt ez az életemben.

Harmadévesen mentem férjhez, ötödév végén született az első, pályakezdőként a második, és 39 éves koromban harmadik gyermekünk. Első éves egyetemistaként az egri kórházban töltöttem egy hónapos ápolástani gyakorlatot, megismertem a kórházat, és végzéskor úgy döntöttünk, hogy itt vállalunk állást. Azon az éven az egri kórház tervezett bővítése miatt rengeteg orvosi állást hirdettek meg frissen végzetteknek, így pályáztam én is. Több mint száz pályázó közül sikerült nekem is felvételt nyernem, s dr. Agyagási Dezső vett a szárnyai alá. Így kerültem a 1979 októberében a reumatológiai osztályra, ahol a kezdetekkor mindössze két orvos gyógyított, egyikük Bereczki János, aki később évtizedekig vezette az osztályt. Ekkor már a családom is Egerben élt. A reumatológia- és fizioterápia-szakvizsgámat 1984-ben szereztem meg, 2008-től pedig osztályvezető főorvosként dolgoztam tovább. Két éve, hatvanöt évesen mentem nyugdíjba, de hetente két alkalommal most is rendelek.

– Miért épp a ­reumatológusi pályát választotta hivatásának?

– Agyagási doktornak köszönhettem talán a legtöbbet. Nagy tudású, széles látókörű, kitűnő szakember volt, aki rengeteget tett az egri gyógyvizes orvoslás, valamint a gyógy-idegenforgalom előmozdításáért. Nagyrészt kutatásainak, áldozatos munkájának köszönhető, hogy Eger ma a hazai fürdővárosok között előkelő helyen áll. Az ő inspirációjára kezdtem el balneológiai kutatásaimat a Veszprémi Egyetem Radiokémiai tanszékének munkatársaival, majd Bender Tamás professzor támogatásával írtam meg doktori értekezésemet a radontartalmú gyógyvízzel és gyógybarlanggal végzett klinikai és experimentális vizsgálatokról, amellyel 2008-ban szereztem PhD tudományos fokozatot. A Bereczki János főorvos által alapított Egri Reumatológiai Alapítvány 1991-ben Agyagási Dezső munkásságának tiszteletére alapította meg az Agyagási emlékplakettet és oklevelet, amelyet legutóbb a Magyar Balneológiai Egyesület kétévente rendezendő vándorgyűlésén adtunk át. Ekkor dr. Bender Tamás professzor kapta az elismerést, akinek szintén nagyon sokat köszönhet a szakma az egri gyógyvizek kutatásában nyújtott segítségéért.

– Miként lehet összeegyeztetni ennyi feladatot a magánélettel?

– Nagyon szeretem a munkám, s ezt a családom is tudja, bár a férjem néha megjegyzi, hogy mi lesz a nyugodt nyugdíjas évekkel. Három gyermekem és hat unokám van, akikre nagyon büszke vagyok. Ha ők nem támogattak volna mindenben, biztosan kevesebb megbízatást vállalok, de mindig számíthattam a szeretteimre, és ezért nagyon hálás vagyok. E biztos háttérnek is köszönhető, hogy a mai napig gyógyíthatok, s hogy aktívan részt vehetek az Egri Arthritis-Spa Beteg Klub életében, amelyet Gáborné Tóth Ildikó vezet. A tagságnak köszönhetem, hogy a kötetlen találkozásaink alatt közelebb kerültem a szenvedő betegek érzéseihez, gondjaikhoz.

– Az egri reumakórház mindig is békés kis szigetnek számított a város egészségügyi intézményrendszerében. Minek köszönhető ez a nyugodt légkör?

– Az intézményt, mely mindig is a központi kórház része volt, 1965-ben alapították, s 1993-ban épült meg az új rész, a legkorszerűbb terápiás eszközökkel felszerelve. Említettem már, hogy egri pályám kezdetekor mindössze két orvos dolgozott a reumatológiai osztályon. Az évek során újabb szakemberekkel és kitűnő nővérekkel gazdagodtunk.

Ebbe az intézménybe mindig öröm volt belépni.

Remek csapat dolgozott és dolgozik itt a mai napig. A központi kórháztól való távolságunk minden előnyét és hátrányát is megtapasztaltuk az elmúlt évtizedekben. A kórház vezetői mindig mindenben jó partnereink voltak, becsülték munkánkat, s meghagyták viszonylagos önállóságunkat.

Névjegy:

Dr. Nagy Katalin PhD

1954-ben született Szegeden

1979-ben végzett az Szegedi Orvostudományi Egyetem általános orvosi szakán

1979. október 1. óta dolgozik az egri kórház reumatológiai osztályán

2008–2019-ig a reumakórház osztályvezetője

2019-től nyugdíj mellett részállásban dolgozik

Elismerések:

2000: főigazgatói dicséret

2012: Agyagási Dezső-emlékérem

2014: Schulhof Vilmos és Ödön-emlékérem

2021: Belák Sándor-emlékérem